Politika

Stop Soros és alkotmánymódosítás: egyértelmű cél a szabadság szűkítése

hvg.hu

Meghátrált vagy szigorított a kormány a Stop Soros törvénytervezeten? Mit akarhat Orbán az Alaptörvény hetedik módosításával? G. Szabó Dániel jogász egyszerre lát politikai bullshitet, kommunista tempót és sötét jövőt. A távolban Oroszország is felsejlik.






 

Kedden a kormány beterjesztette az Alaptörvény-módosítás, valamint a Stop Soros-törvénycsomag tervezetét. (Ezekről összefoglalót itt és itt olvashat; szűkül a gyülekezési jog, nehezebb lesz a civil szervezetek és a menekültek dolga, jönnek a közigazgatási bíróságok.) Ezekről kérdeztük G. Szabó Dániel jogászt, aki korábban a Magyar Helsinki Bizottság munkatársa volt, a választások alatt pedig a Nemzeti Választási Bizottság tagja volt, ugyanis a Momentum őt delegálta. A jogász, amikor általában kérdeztük a két szövegről, azt mondta, azok tele vannak politikai bullshittel, nem jogszabálynak szánt kinyilatkoztatásokkal.

De a felvázolt irány egyértelműen rossz, ha ezeket így, ebben a formában fogadják el, káros dolgok sülhetnek ki belőle. Egyértelmű cél a szabadság szűkítése – mondta G. Szabó a hvg.hu-nak.

 

 

A távolban Oroszország

Az Alaptörvényt úgy módosítanák, hogy beleírnák, az uniós jog vagy más döntés nem korlátozhatja az Alaptörvényben meghatározott alapvető szabadságjogokat, az ország területi egységét, népességének az összetételét, államformáját. Ebből sokan azt olvasták ki, a kormány az uniós jog elé tervezi helyezni a magyar jogot. Erről a szakértő azt mondta, az uniós és a magyar jog viszonya eddig is nagyon bonyolult volt, és az alkotmányból le lehetett volna vezetni, hogy egy EU-s szabályt megsemmisíthet az Alkotmánybíróság, ha az az Alaptörvénybe ütközik, de erre eddig nem került sor. Azzal, hogy ezt most Alaptörvénybe írnák, G. Szabó szerint Magyarország csak azt deklarálja, neki senki, még Brüsszel sem parancsol, ami szintén inkább politikai lózung, mint jogi szabály.

© Túry Gergely | hvg.hu

 

A jogász megemlítette, Oroszországban az ottani alkotmánybíróság tavaly olyan döntést hozott, hogy egy, a strasbourgi emberi jogi bíróságon született kártérítési ítéletet nem kell végrehajtani.

Itthon ez egyáltalán nem reális, de hosszú távon az irány rossz.

 

A kormány Alaptörvényben korlátozná a gyülekezési jogot is. „A véleménynyilvánítás szabadsága és a gyülekezési jog gyakorlása nem járhat mások magán- és családi életének, valamint otthonának sérelmével” – áll a tervezetben. G. Szabó erre azt mondta, komoly jogalkotói hiba az, hogy nem az szerepel itt, hogy „aránytalanul nem sértheti”, hanem az, hogy „nem sértheti”. Ez ugyanis szerinte betarthatatlan. „Ha tényleg ez lenne a terv, akkor az szörnyű és abszurd, de ha elolvassuk az indoklást is, abból kiderül, hogy nem totális tiltásra, csak szűkítésre gondoltak. Ezt viszont nem sikerült rendesen jogi szöveggé alakítaniuk, illetve a gyülekezési jognak és a véleménynyilvánítás szabadságának eddig is arányban kellett lennie a magánélet védelmével, ilyen szempontból jogilag ez a módosítás sem hoz újat, szintén főleg politikailag lehet fontos” – mondta, hozzátéve, hogy nincs olyan bíróság, amely a teljes tilalom alapján ítélkezne.






 

2006-ban még mellette

Gulyás Gergely korábban azt mondta, a gyülekezési törvény módosításával be lehet majd fejezni a magánlakások előtti tüntetést, erről korábban hosszú cikkben írtunk. Azonban az előző évek nem attól voltak hangosak, hogy rongyosra tüntették volna a politikusok háza előtti járdát, amikor Orbán háza előtt volt tüntetés egy éve, a hvg.hu riportere szerint 24-en voltak.

© Mónus Márton | hvg.hu

 

A jogász megemlítette azt is, hogy a Fidesz egyik fő legitimációja a 2006-os tüntetésekből ered, amit most korlátozni szándékoznak. „Ha több ezer embert kezdene el a rendőrség oszlatni, az sokakban 2006-ot idézné fel.”

 

Arra számít, hogy a gyülekezési törvény átírása nélkül, önmagában az Alaptörvény módosítása miatt a főváros kedvelt tüntetési helyszínein nem lesz nehezebb tüntetni, hiába hivatkozik a kormány az otthon és a magánélet védelmére, valamint a szomszédokra, G. Szabó szerint ennyit el kell tűrni. Ráadásul a gyülekezési és véleménynyilvánítási ügyekben a már említett strasbourgi emberi jogi bíróság véleménye a mérvadó. „Kis túlzással a kormány bármit beleírhat az Alaptörvénybe, ezeken a területeken az lesz, amit Strasbourg mond.”

 

Hozzátette, a strasbourgi bíróságot a II. világháború után pont azért hozták létre, mert a háború előtt a nemzetállamok képtelenek voltak megakadályozni a cenzúrát, az ellenzéki vélemények eltiprását és a tömeggyilkosságokat, ezért előrelátó módon egy szinttel feljebb próbálták meg bebiztosítani a polgáraik szabadságát és biztonságát. Magyarország 1992-ben csatlakozott a bírósághoz, és a magyar, szabadságot védő intézmények szűkülésével ez most nagyon jól jön.

 

A Stop Soros-törvénytervezetről a Magyar Helsinki Bizottság korábbi munkatársa azt mondta, annyiból finomodott a törvény, hogy nincs benne a civil szervezetekre vonatkozó illetékfizetés, valamint a bírósági adatszolgáltatás. De az szigorításként fogható fel, hogy büntetőjogi tényállás lehet a jogellenes bevándorlás elősegítése, ami magánszemélyek mellett civil szervezetekre is vonatkozhat. Kodifikációs szempontból a jogász meglátása szerint ez is egy rosszul megírt, gumiszabályokkal teletűzdelt szöveg, aminek két célja van: Magyarországon kívül tartani a menekülteket és a médiában mutogatni a szigort.

 

A határ törvényen kívül

Azzal pedig, hogy a büntethető lesz a határmegyfigyelés szervezése és az információs anyagok terjesztése, G. Szabó szerint az a cél, hogy a rendőrökön kívül szinte senki más ne léphessen be a határsávba (az ombudsman és a parlamenti képviselők továbbra is bemehetnének, de ez eddig sem volt nagyon jelentős visszatartó erő). „A civilek és a menekültsegítők ezek után nem tudják ellenőrizni azt, verik-e a menekülteket, esetleg kutyákkal kergetik vissza őket Szerbiába. A határ menti rendőri erőszakról sok beszámoló érkezett. Nagyon veszélyes az irány, könnyen ex lex állapotokat idézhet elő” – mondja a jogász. Ráadásul a büntető törvénykönyv módosításával a jogi segítségnyújtás is tiltott lehet, amivel azt próbálják büntetni, aki segíteni akar akár olyan embereken, akiket megkínoztak, megölték a családjuk felét, vagy azért kerültek börtönbe, mert felszólaltak egy diktátor ellen.

A jogi segítségtől való megfosztás a kommunizmusban volt divat.

 

Szerinte a helyzet hasonló, mint amikor a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága egyoldalúan felmondta a 18 éve élő kétoldalú megállapodást a Magyar Helsinki Bizottsággal, így a civil szervezet már nem mehet be a börtönökbe. A jogász szerint „rossz gyakorlatot szülhet, ha megszokottá válik, hogy senki nincs ott, hogy ellenőrizze a rendőrséget vagy a börtönöket. Nem olyan nehéz börtönbe kerülni vagy rendőrségi ügybe keveredni, egy agresszívebb rendőrség hosszabb távon mindenkit érinteni fog.”

 

Ilyen a kommunizmusban volt

Végül G. Szabó arról beszélt, hogy bár kevés szó esik róla,

középtávon a legnagyobb hatású változást a felállítani tervezett közigazgatási bíróságok válthatják ki.

 

„A közigazgatási bíróságok döntenek közigazgatási jogvitákban és törvényben meghatározott egyéb ügyben. A közigazgatási bíróságok legfőbb szerve a Közigazgatási Felsőbíróság, amely biztosítja a közigazgatási bíróságok jogalkalmazásának egységét, a közigazgatási bíróságokra kötelező jogegységi határozatot hoz” – áll a módosításban.






 

A jogász a kiszivárgott tervek alapján úgy látja, egy teljesen új bírói struktúrát terveznek felállítani, ahová a Fidesz a saját embereit ülteti be. „Egy új bíróság felállítása mindig gyanús” – mondta, megjegyezve, hogy diktatúrákban, például Egyiptomban egy idő után már minden kényes ügy a katonai bíróságokhoz tartozott. G. Szabó szerint az nem elég érv a közigazgatási bíróságok felállítása mellett, hogy korábban, a kommunizmus előtt is volt ilyen. A most létező közigazgatási bíráskodás rendben működik, semmi kiugró jelenség nem indokolja átszabását. A közigazgatási ügyszak azért különösen fontos, mert rengeteg politikailag kényes ügy tartozik ide: az adó-, a közbeszerzési és a választási ügyek, de a korábbi tervek ide sorolnák a közérdekű adatos pereket is.

A bíróságoknak eddig sikerült megőrizni függetlenségüket, ez az utolsó szög lehet a koporsóban. A speciális bíróságok jogilag indokolatlan felállítása a diktatúrák sajátja – zárta G. Szabó.

 

forrás




Segítsd fennmaradásunk!
Csatlakozz hozzánk!




Kattints a hozzászóláshoz

Leave a Reply

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.



Legnépszerűbb

Az 1848-as szabadságharc idejében a bátor ifjak 12 követelésében az első (így legfontosabb) pont az volt, hogy ne legyen CENZÚRA.

Mi ennek eleget téve oldalunkról kiűzzük a cenzúrát és a híreket teljes formában ferdítés nélkül, annak eredetiségét megőrizve közöljük olvasóink felé.

Csatlakozz hozzánk!

Független hírek © 2018 Themetf

To Top