Belföld

Új gyülekezési törvény: tüntetni nem kell félnetek jó lesz

“Sokaknak viszket a tenyere, békés, keresztény embereknek is” a folyamatos tüntetések miatt. 

(Orbán Viktor, Kossuth Rádió 2017. április 14.)

 

 





 

Valami ellen, valami mellett, valamire emlékezve, ha valami nem tetszik, vagy éppen ellenkezőleg, ha valami nagyon tetszene – ezernyi oka lehet a tüntetéseknek, demonstrációknak. Az elmúlt évtizedekben lényegében, változatlan keretek között, az 1989-es gyülekezési törvény szabályai szerint lehetett tüntetéseket, demonstrációkat szervezni, és azon részt venni – évente százával hirdettek és tartottak is ilyen akciókat országszerte. Néhány napja, október elsejétől azonban alapvetően megváltozott a gyülekezési törvény:

Hétfőtől ne megszokásból tüntessen, életbe lép a szigorított gyülekezési törvény

Október 1-jével életbe lép az új gyülekezési törvény, amely az 1989-es jogszabályt váltja fel.

Ha két ember politizál…

A legszembetűnőbb, és legtöbbet emlegetett változtatás a gyülekezési törvény talán legfontosabb alapfogalmát, a gyűlést (a köznyelvben tüntetés, demonstráció) érinti. Az új törvény szerint ugyanis

gyűlés a legalább két személy részvételével közügyben való véleménynyilvánítás céljából tartott nyilvános összejövetel.

Ha pedig valami gyűlés, azt be is kell jelenteni. A törvény fenti kitételének abszurd példája, értelmezése lenne, ha a buszmegállóban várakozó két ember politizálását is előre be kellene jelenteni a rendőrségen, hiszen az nyilvános gyűlés, amit akár a hatóság be is tilthat. Ám erre nem kell készülni, mivel a törvény megkülönbözteti a spontán gyűlés fogalmát, amikor a gyűlés magától alakul, senki nem szervezi, így az nem is bejelentésköteles.

Vagyis a buszra várva még nyugodtan lehet politizálni. Minden más már egy kicsit bonyolultabb.

Tesztelt a Momentum

Zoom.hu is írt róla, hogy koszorút rakott szeptember 30-án, vasárnap éjjel Orbán Viktor házára a Momentum, a párt így próbálta tesztelni az új gyülekezési törvényt, amely többek között a tüntetés szervezések szigorítása mellett megtiltja a politikusok háza előtti demonstrációkat. „Kíváncsiak voltunk, hogy a kormány mennyire tartja be saját szabályait, ezért nem sokkal éjfél előtt Orbán Viktor háza elé vonultunk”. A párt a gyülekezési jogot temető koszorút helyezett el a miniszterelnök Cinege utcai házánál. A kiérkező rendőrök végül csak felhívták a figyelmet az új törvényre, de nem intézkedtek velük szemben.

Nehezebb, de nem lehetetlen

Csaknem 30 év után elég komoly változások várhatóak, miután a régi, 1989 óta hatályban lévő jogszabályt felváltja az új gyülekezési törvény. Ez ugyan nem jelenti azt, hogy ezentúl tömegével tiltanának be tüntetéseket, de ettől még csorbul a gyülekezési jog – mondta a Zoom.hu kérdésére a TASZ gyülekezési jogi szakértője. Hegyi Szabolcs szerint azonban

az október elsejétől életbe lépett változtatások alapvetően újraszabályozták a tiltás rendszerét.

A régi törvényben a gyülekezés legsúlyosabb korlátozásának számító, és jól működő tiltás kritériumai eddig meglehetősen szűk körben és objektív szempontok alapján voltak meghatározva, ez most sokkal szélesebb körben és nagyon általános kategóriák mentén alakul, jelentős teret adva a rendőrségnek a szubjektívabb szempontok érvényesítésére – a TASZ jogásza ezt tartja talán a legfontosabb változtatásnak.

A kormány és Orbán Viktor melletti Békemenet 2018 tavaszán MTI Fotó: Máthé Zoltán

Ezentúl egy tüntetést, demonstrációt nagyon általános fő szabály mentén is be lehet tiltani. Ez a közbiztonság vagy a közrend illetve a mások szabadságának és jogainak szükségtelen és aránytalan sérelme. Ez Hegyi szerint még úgy is meglehetősen tág teret ad a rendőrségnek a szubjektív szempontok érvényesítésére, hogy a törvény „példálózással próbál segíteni”. Például a szabályozás felsorolja, hogy a közrend szükségtelen sérelme például a közlekedés rendjének aránytalan sérelme, amibe sok minden belefér, szemben az eddigi gyakorlattal, amikor egy eldöntendő kérdésre kellett a hatóságnak objektív választ adni: biztosítható-e más útvonalon a közlekedés.

Patyi bírái pártatlanságán múlik

A jogorvoslati rendszert alapvetően ugyan nem változtatja meg az új szabály sem, vagyis a tiltások ellen rövid úton, három napon belül továbbra is bírósághoz lehet fordulni, valamint az sem változott, hogy egy tüntetés rendőri feloszlatása is peresíthető utólag, ám Hegyi szerint nem mindegy, hogy ezek az eljárások hol és milyen körülmények között folynak.

Lakásmenet tüntetés a kilakoltatáűsok ellen 2018. szeptemberében Fotó: Csóti Rebeka

Fontos változás, hogy az ilyen pereknél már kötelező az ügyvédi képviselet, ami egy magánszemélynél komoly visszatartó erő lehet, egyszerűen azért, mert nincs pénze jogi képviseletre – hívta fel a figyelmet a TASZ jogásza. Hegyi Szabolcs arra is emlékeztetett, hogy az ilyen közigazgatási perek a tervek szerint létrehozandó és már előzetesen sok bírálatot kapott különálló közigazgatási bíróságokhoz kerülhetnek, és

fennállhat a veszélye, hogy a kormány által „kiszervezett” bíróságokon nem mindig pártatlan és független ítélet születik majd.

 

 





 

Összességében Hegyi Szabolcs úgy véli, praktikus szempontból biztosan nem lesz könnyebb a gyülekezési jog alkalmazása, tüntetés szervezése, de legalábbis alaposabb felkészülést, komolyabb átgondolást, több erőfeszítést és kompromisszumkészséget igényel majd ez a szervező(k)től. Ugyanakkor azt nem gondolja, hogy „a rendőrség mostantól minden szembejövő tüntetést megtilt.”

A közelgő, demonstráció-szempontból az egyik „csúcsidőszaknak” számító október 23-i nemzeti ünnepen például „nagyon rosszul venné ki magát, ha ész nélkül, sorra tiltanák be a tüntetéseket” – mondta. Arra viszont felhívta a figyelmet, hogy ha az új szabályozás szerint megtilt a rendőrség egy tüntetést, akkor a szervező ellen büntetőeljárás indítható, és akár egyéves börtönbüntetés is kiszabható, ha mégis megtartja, a résztvevőkkel szemben pedig szabálysértési eljárás kezdeményezhető tiltott rendezvényen való részvétel miatt.

Az MSZP-Párbeszéd-DK közös tüntetése a Sargentini-jelentés elfogadása után 2018. szeptemberében Fotó: Halász Nóra

Vagyis a szankciók egyértelműen szigorodtak, ráadásul olyan esetekben is, amikor a jogsértés – vagyis a megtiltott rendezvényen való részvétel – nem erőszakos cselekményekben nyilvánul meg. A szankciók ugyanakkor a jogszerű tüntetést megzavarókkal szemben is szigorodtak, hiszen szintén szabadságvesztéssel büntethető, ha valaki súlyosan megzavar egy demonstrációt – ilyen megítélés alá eshet akár az is, ha valaki kifütyüli a szónokot, mert a mondanivalójával nem ért egyet. (A törvényi változások apropóján amúgy a TASZ 56 pontos “kisokost” is összeállított, ami itt olvasható.)

Így tüntettek ti

Az elmúlt években szinte minden hétre jutott egy tüntetés a Kossuth téren: a Mérce.hu – G. Szabó Dániel jogász és Szabó Attila, a TASZ jogi munkatársa elemzése alapján – összegyűjtötte, mely ügyek mozdították meg az utóbbi időben a lakosságot. A rendőrségtől kikért adatok alapján megállapították, hogy 2015 decembere és 2018 júniusa között összesen 3237 tüntetést jelentettek be országszerte. A több ezer rendezvény közül a legtöbbet „figyelemfelhívásnak” (574), „demonstrációnak” (453) vagy „tiltakozásnak” (392) nevezték a szervezők, és gyakori volt, hogy valami „ellen” (532) szerveztek akciót, bár sok volt a „megemlékezés” (343) is. Tartottak megemlékezést Trianonról, a Tanácsköztársaságról, a reformáció 500. évfordulójáról, valamint a Linkin Park együttes frontemberének, Chester Benningtonnak a haláláról, de még a budai vár török uralom alóli felszabadulásáról is. Előfordult, hogy a delfinekkel való kegyetlen bánásmód, a budapesti Városliget beépítése vagy a hajléktalanság kriminalizációja ellen tiltakoztak a polgárok, és az is, hogy valami mellett álltak ki: ilyen volt a Békemenet, vagy amikor a felvonulók a Kínában üldözött Falun Gong közösséggel vállaltak szolidaritást.

 

 

 

forrás: zoom.hu

 




Segítsd fennmaradásunk!
Csatlakozz hozzánk!




Kattints a hozzászóláshoz

Leave a Reply

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.



Legnépszerűbb

Az 1848-as szabadságharc idejében a bátor ifjak 12 követelésében az első (így legfontosabb) pont az volt, hogy ne legyen CENZÚRA.

Mi ennek eleget téve oldalunkról kiűzzük a cenzúrát és a híreket teljes formában ferdítés nélkül, annak eredetiségét megőrizve közöljük olvasóink felé.

Csatlakozz hozzánk!

Független hírek © 2018 Themetf

To Top