Lázár János súlyos bejelentést tett az EU-s pénzekről. Erre számíthat Magyarország.
Magyarországnak „kulcsországgá” kell válnia?
A gazdasági lehetőségeket kihasználva Magyarországnak „kulcsországgá” kell válnia a két világ, kelet és nyugat között – hangoztatta az építési és közlekedési miniszter csütörtökön Nagyváradon.
Az MTI közlése szerint Lázár János a Festum Varadinum gazdasági konferencián tartott előadásában elmondta: ez azt jelenti, hogy az ország – fogalmazott – egyfajta „belépési ponttá” válik a keletieknek az Európai Unió világába, rajta keresztül vezet fizikai, politikai és társadalmi értelemben is az út nyugat felé,
így a környékbeli és távolabbi országok érdekeltek Magyarország sikerében (?)
– vezette le.
„Az új gazdasági központok építésével olyan gazdasági átalakításba, »újraiparosításba« kezdett az ország, amelynek bevételei képesek lesznek az ország fejlődését saját alapon is támogatni”
– magyarázta Lázár János.
A miniszter az „önrendelkezés” fontosságát hangsúlyozva azt mondta: Magyarország szerinte azért nem kapja meg a neki járó európai uniós forrásokat, mert – mondta – „nemet mond a háborúra, a migrációra és nem hajlandó a genderkérdésben kompromisszumot kötni”.
Úgy vélekedett: a nemzeti önrendelkezés jogát és lehetőségét nem szabad feláldozni az integráció oltárán „pénzért cserébe”, mégis, a társadalmakat jelenleg az integráció vagy szuverenitás, az önrendelkezés vagy az önfeladás dilemmája foglalkoztatja – merengett.
Elmondása szerint az uniós pénzek nem „ajándékforrások”, a szövetséghez történő csatlakozáskor Magyarország és Románia is lemondott a vámok lehetőségéről és a tőke korlátozásáról, tehát – ismételte – „nem ingyen kapjuk a pénzt,
nagyon sokat feladtunk önmagunkból a közös piac megvalósulásáért” (?).
Lázár János beismerte: nem várható megegyezés az EU-val, „talpraesettnek” kell lenni
Lázár János azt is mondta, hogy a következő években „két- vagy többpólusú világban kell élni”, de ebben a világban is törekedni kell szerinte a szabad együttműködésre és a minimális polarizáció megvalósítására.
Orbán Viktor minisztere váratlanul megerősítette: ezekben a kérdésekben rövid távon
nem várható megegyezés az EU és Magyarország között, ami lehetővé tenné a blokkolt uniós források feloldását (!).
A 2020 és 2027 közötti ciklusra 21,8 millárd euró áll rendelkezésre Magyarország számára, ebből eddig 10 milliárd eurót szabadítottak fel számunkra,
a többi blokkolva van „intellektuális világnézeti szempontok ütközése és értékrendi különbségek” miatt
– mesélte el Lázár János, hogy Magyarország elbukta az EU-s pénzeket az Orbán-kormány miatt.
Úgy folytatta: ebben a helyzetben egy nemzetnek szerinte „nyitottnak és talpraesettnek” kell lennie (!), sikerében a nyugatnak és a keletnek is érdekeltnek kell lenni.
A kínai beruházásokról
Jelenleg Magyarországon 6400 milliárd forint kínai befektetés zajlik, így
már nem a nyugatiak a legnagyobb ipari-gazdasági befektetők, hanem a dél-koraiak és a kínaiak vették át az első helyet (!)
– közölte a miniszter.
Hozzátette: Közép-Európában a legnagyobb külföldi befektetés itt realizálódik, ami jelenleg évente 13-15 milliárd dollárt tesz ki, a jövőben pedig 20 milliárd dollár lesz, ami lakosság- és területarányosan „gigantikus mértékűnek számít”, ez jelzi szerinte, hogy
„az ország nyitott a keleti, feltörekvő nemzetek beruházásaira”
– vetítette előre.
„Ez a struktúraváltás következett be a hazai politikában, aminek gazdasági eredményei egyaránt beértek”
– állította Lázár János.
A magyarországi kínai beruházásokat ismertetve azt mondta: zajlik a Budapest–Belgrád közötti vasútvonal hazai szakaszának fejlesztése
kínai pénzből 2,2 milliárd dollár értékben (!),
az autóiparban pedig például a BYD hazai megjelenése jelent versenyhelyzetet a nyugat-európai gyártóknak – magyarázta.
Pár dolog mégsem tetszik Lázár Jánosnak
A hazai gazdasági problémákra kitérve Lázár János elmondta:
- gondot jelent a demográfia,
- fontos feladat a védelmi képesség erősítése
- és új védelmi ipar létrehozása,
- valamint kihívást jelent a gazdasági teljesítőképesség növelése (!).
A miniszter azt is mondta: Magyarország nem konkurensként, hanem szövetségesként tekint a Romániával határos régiókra, ezért itt a közlekedési infrastruktúra, az átjárhatóság és a „konnektivitás” fejlesztésére van szükség – fogalmazott.
A fórumon felszólalt Cseke Attila szenátor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) Bihar megyei szervezetének elnöke és Bíró Rozália, az RMDSZ képviselője.
Köszönjük, hogy itt vagy!
A Független Hírek 9 éves működése óta több mint 41 ezer hírt tett közzé Politikai témában, mindezt függetlenül tettük és nem szolgáltuk ki egyik pártot sem!
Ha továbbra is szeretnéd, hogy független sajtó működhessen, akkor kérlek oszd meg ezt a bejegyzést facebook-on és terjeszd a híreket ott ahol tudod! Ezzel segíted a fennmaradásunkat!
Segítsd fennmaradásunk!
Csatlakozz hozzánk!
