Én, az ünneprontó. Megkaptam ezt már akkor is, amikor azt írtam, hogy október 23-án nem az oktatásért, hanem a demokráciáért kellett volna tüntetni. A diktatúra ellen: mert diktatúrában sohasem lesz szakmai autonómia, szabad tankönyvválasztás; szóval szabad oktatás — ahogyan szabad sajtó sem. – írja Mattyasovszki Brigitta a facebook oldalán.
Most kénytelen vagyok megint ünneprontó lenni. Félreértés ne essék: szívet melengető (különösen ha a jövőre gondolok), hogy ilyen sok fiatal megmozdul a jó ügy érdekében. És minden tiszteletem a polgári engedetlenségben részt vevő pedagógusoké! Akik sokan vannak — de nem elegen. A tegnapi megmozdulásban 180 iskola pedagógusai vettek részt — Magyarországon több mint 4500 iskola van…
Felháborodottan írta valaki, hogy Orbán a péntek reggeli rádióinterjújában egyetlen szó erejéig sem említette meg a pedagógusok ügyét — hát ezért nem… Nem fontos neki, jelentéktelennek tartja — még ahhoz is sokkal nagyobb létszámú, erősebb tiltakozás kell, hogy legalább a béremelés ügyében sikert érjenek el. A többi pedig — ahogy a klasszikus sláger mondja — egyedül nem megy. A szabad oktatás, szabad sajtó, működő egészségügy kivívásához; de ahhoz is, hogy ilyesmikkel az embereknek egyáltalán legyen erejük foglalkozni a napi megélhetési gondok közepette országos szintű tiltakozásra van szükség. Hogy a többi ágazat ne csupán szolidáris legyen a pedagógusokkal — hanem csatlakozzon hozzájuk.
Csakis országos tiltakozások, munkabeszüntetések kényszeríthetik ezt a kormányt jobb belátásra — vagy távozásra. De — ami szerintem nagyon fontos — minderre csak akkor van esély, ha a változásra tömegeknek lesz igényük. Olyan emberek is kellenek, méghozzá tömegesen, akik áprilisban nem mentek el szavazni; vagy akik hittek a fidesz hazug választási ígéreteinek — de képesek annyi gondolkodásra, hogy rájöjjenek: becsapták őket. Nélkülük sem fog menni. Vajon kiszabadulnak-e elegen ilyen emberek a nem is csak egyszerűen hazug, de szürreális és bornírt kormánypropaganda szorításából…