A Spiegel német hetilap brüsszeli tudósítója úgy értesült, hogy az Európai Bizottság a mostani állás szerint nem engedi ki Magyarországot a jogállamisági mechanizmus szorításából. Ez azt jelentené, hogy a jövő héten azt javasolják a tagállamoknak, hogy a Magyarországnak a következő hét évben járó kohéziós támogatások egy részét fagyasszák be.
A Bizottság ősz elején 7,5 milliárd eurós, nagyságrendileg 3000 milliárd forintos pénzmegvonást javasolt. Erre reagálva a magyar kormány 17 ügyben ígérte javítani a magyar törvényeket és intézményeket, hogy azok hatékonyabban tudják akadályozni a korrupciót. A Bizottság e vállalások teljesítésétől tette függővé, hogy kiengedi-e a magyar kormányt a mechanizmus szorításából, vagy ha elégedetlen marad, akkor a büntetés kiszabását javasolja. A Bizottság javaslata alapján december 6-án a tagállamok pénzügyminiszterei hozzák meg a végső döntést.
Ha büntetés lesz a vége, az elsősorban nem is a kohéziós pénzek megnyirbálása miatt lehet igazán fájdalmas Magyarországnak, mert a hétéves költségvetési ciklus alatt a most elveszni látszó pénzt még reális lenne visszaszerezni.
Sokkal aggasztóbb, hogy egyelőre az RRF pénzek is veszélyben vannak, azaz a járvány gazdasági gondjait ellensúlyozó újjáépítési alapból Magyarországnak járó támogatás. Ezt csak akkor tudja Magyarország lehívni, ha a Bizottság és a Tanács még az idén elfogadja a magyar újjáépítési tervet, amit szintén jogállamisági problémák miatt tartanak függőben. A mechanizmusról és a magyar tervről egyazon ülésen dönt a jövő héten a Bizottság, és december 6-án a Tanács.
Ez azért fontos, mert ha a mechanizmus alapján a kohéziós pénz megkurtításáról döntenek, akkor életszerűtlen, hogy a magyar újjáépítési tervet ezzel párhuzamosan átengedjék. A kettőnek ugyan jogilag nincs feltétlenül köze egymáshoz, de egészen bizarr lenne, ha a brüsszeli intézmények ugyanazon az ülésükön mondanák ki, hogy
- Magyarországon jogállamisági problémák vannak, ezért büntetés jár neki a mechanizmus alapján,
- de Magyarország megoldotta a jogállamisági problémákat, ezért el lehet fogadni az újjáépítési tervét.
Az újjáépítési pénz legnagyobb részét csak akkor lehet lehívni, ha a magyar tervet még az idén elfogadják, ezért ha a mechanizmus alapján tényleg kivetnének büntetést, akármilyen csekély mértékben is, akkor azon felül nagyságrendileg 1500 milliárd forintot vesztene el automatikusan Magyarország a terv elakadása miatt.
Az elmúlt napokban egyre hangosabbak voltak azok a pártok és kormányok, amelyek Magyarország megbüntetését szorgalmazták, és egyre nagyobb a nyomás a Bizottságon, hogy ne engedje el a magyar kormány elleni eljárást.
Sok brüsszeli diplomatában felmerült, hogy Magyarország Ukrajna segélyezésének akadályozásával, illetve a globális minimumadó európai bevezetésének vétózásával zsarolja a többi államot, vagy éppen azok zsarolják Magyarországot, hogy a források felszabadításáért Orbánék engedjenek ezekben az ügyekben.
Az jól látszik, hogy az oroszpárti magyar külpolitika, az EU ellen hergelő belpolitika (a nemzeti konzultáció elsősorban) és az állandó fenyegetés a vétókkal elszigetelte a magyar kormányt az EU-ban. Néhány hónapja még kevés brüsszeli diplomata fogadott volna arra, hogy a Tanács minősített többséggel megbüntetne egy tagállamot, de most már az eddig kétkedők is elképzelhetőnek tartják ezt a lehetőséget.
A Bizottság várhatóan csak akkor javasol büntetést, ha arra számít, hogy azt a tagállamok jóvá is hagyják, mert óriási presztízsveszteség volna a testületnek, ha egy ilyen jelentős ügyben leszavaznák.
Ahogy egy brüsszeli ügyeket jól ismerő szakértő fogalmazott lapunknak: ez már leginkább Berlinben és Párizsban dől el, illetve Prágában – utóbbival arra utalt, hogy ebben a félévben Csehország a Tanács soros elnöke, azaz a cseh kormánynak kell előre egyeztetnie a döntések előtt a kormányokkal, modellezve az egyes szavazások kimenetélének esélyeit.
A német kormánykoalíció három pártja, de még az ellenzéki CDU is úgy látja, hogy a magyar kormánnyal szemben nagyon szigorúnak kell lenni ezekben a döntésekben. A cseh kormánypártok is nagyon kritikusak lettek az elmúlt hetekben a magyar kormánnyal szemben. A franciák kevésbé hangosak, de Macron elnök pártja az EP-ben határozottan kiállt a magyar kormány megbüntetése mellett.
Segítsd fennmaradásunk!
Csatlakozz hozzánk!
