Mások bezzeg szétverik azt.
“Az európai egység megőrzése a cél, mert ha a vitákban nem a tények számítanak, hanem az, hogy egy kormány szimpatikus vagy sem, akkor az szét fogja verni az Európai Uniót” — magyarázta Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter A merész igazság Magyarországról című podcastben.
Gulyás szerint nem szerencsés időzítés, hogy a bizottság a választások egyértelmű eredménye után két nappal indította az eljárást, mert ez szerinte “a politikai motivációnak a gyanúját megalapozottá teszi”.
Gulyás azt mondta: megpróbálták mindezt jogi alapon kezelni, ezért a bizottsággal kötöttek egy megállapodást, hogy mi az a 17 pont, amelyet Magyarországnak teljesítenie kell.
Hozzátette: “mi ezeket teljesítettük”, és itt alakult ki egy politikai vita, amelyből a bizottság sem tudta magát kivonni.
“De ha ezekben az ügyekben nem a tények számítanak, hanem az, hogy egy ország kormánya politikailag szimpatikus vagy sem, közelebb áll-e a főáramhoz vagy távolabb, akkor ez előbb-utóbb
szét fogja verni az Európai Uniót”
— vélekedett a miniszter.
Megjegyezte: ilyen értelemben nem magyar érdekről van szó, vagy a magyar-EU kapcsolatokról, hanem európai érdekről, ezért van tétje ennek a vitának.
Gulyás szerint az európai érdek az, hogy Európa képes legyen megőrizni azt az egységet, amely a döntéshozatalban szükséges.
“Magyarország mindenki másnál többet tett
azért, hogy a megállapodás a bizottsággal létrejöjjön, de úgy tűnik, hogy a bizottság nem képes objektív módon véleményt alkotni, amikor politikai fenyegetés áll fenn az Európai Parlament részéről, ezért a kondicionalitási eljárás ügyében leginkább a tanácsra lehet számítani”
— mondta.
A miniszter úgy véli, “az orosz válságban a magyar álláspontot divat tévesen feltüntetni”, mert ha objektív módon tüntetnék fel, akkor kiderülne, hogy a “politikai minősítések helyett mi éppen a tényszerűségre koncentráltunk”.
Kifejtette: nem vitás, hogy Oroszország támadta meg Ukrajnát, és ez nemzetközi jogot sértő agresszió.
“Azonban az energiára kivetett szankciók politikája az európai gazdaságot lehetetlen, vagy legalábbis nagyon nehéz helyzetbe hozta, és véleménykülönbség áll fenn ezen a ponton”
— mondta.
Elmagyarázta: “miután az ellenfelek nem érdekeltek abban, hogy ezt korrekt módon bemutassák”, az európai sajtó inkább megpróbálja Magyarországot azzal megrágalmazni, hogy “valamilyen különleges kapcsolat áll fenn Magyarország és Oroszország, Putyin és a miniszterelnök között, miközben erről nincs szó”.
“Ez a kapcsolat annyiban különleges, hogy Közép-Európának az egykori szovjet táborhoz tartozó országai nagyobb mértékben függenek az orosz nyersanyagtól, de ezzel nincs egyedül Magyarország, és bár a csehek és a szlovákok, amikor küzdeni kellett a mentesítés eléréséért, akkor kevésbé látszottak az első sorban harcolni, de utána örömmel fogadták a kivételt, vagy a mentesítést, amit ők is megkaptak a mi küzdelmünknek köszönhetően”
— vélekedett.
Közölte: senki nem gondolta, hogy válasz nélkül kellene hagyni az orosz agressziót, de azt az alapelvet, “hogyha én valakit büntetni akarok, akkor olyan büntetést kell találni, ami jobban fáj annak, akit megbüntetek, mint annak, aki büntet”, érdemes lett volna követni.
Hozzátette: de ezt akkor, amikor az energetikára vonatkozó szankciókat bevezették, nem követték.
“A közös európai érték a demokrácia, és Magyarországnak 1990 óta hasonlóan erős legitimációval, társadalmi felhatalmazással rendelkező kormánya nem volt, mint a jelenlegi ciklusban az Orbán-kormány. Ez segít az európai vitákban”
— fogalmazott.
“Ha elfogadjuk a jelző nélküli demokráciát, ami a Lisszaboni Szerződésben van, akkor azt is elfogadjuk, hogy a népakaratnak megfelelően létrejött kormányokat tisztelni kell”
— jelentette ki.
Hozzáfűzte: ezzel van baj Európában, elsősorban azért, mert az európai sajtó egy hangon képes csak beszélni, “és egy balliberális, zöld ideológiát erőltet mindenhol”.
“Magyarországon sokszínű sajtó van,
amely sokkal több politikai véleménynek ad teret megjelenésre, mint Nyugat-Európában bárhol, és ez teszi lehetővé, hogy itt valós választási alternatívák legyenek”
— vélekedett.
Gulyás azt mondta: Nyugat-Európában kénytelenek megfelelni annak a sajtónyomásnak, amely egy irányból jön, egyhangú, meghatározott témákat részesít előnyben, bár – fogalmazott – ezek egyre távolabb vannak az emberek életétől.
(MTI) | forrás
Segítsd fennmaradásunk!
Csatlakozz hozzánk!
