A csádi magyar katonai misszió kapcsán szólalt meg a bennfentes.
Egy közép-európai kormányzati tisztviselő – aki mellesleg a biztonsági ügyekért felel – szerint az Orbán-kormány csádi missziója kapcsán a terrorizmussal, valamint a migrációval összefüggő indokok csak ürügyek. Az információk szerint ugyanis
katonai hírszerző központot akarnak létrehozni az afrikai országban.
Jevgenyij Prigozsin halála, valamint a Wagner-csoport felbomlása óta Vlagyimir Putyin elveszítette a kiterjedt befolyását a kontinensen. Köztudott, hogy Orbán Viktor az orosz agresszorral cimborál, így az értesülés aggasztó,
a magyar kormány állítólagos terve Moszkva érdekeit szolgálhatja
– magyarázta a forrás a VSquare-nek.
Megjegyezte, hogy több NATO-s, valamint EU-s tisztviselővel beszélt az ügyről. Ők mind hangsúlyozták, hogy a magyar missziónak sem a katonai szövetséghez, sem az Európai Unióhoz nincs köze.
„Ez határozottan szokatlan küldetés, amely nem szolgál semmilyen magyar érdeket, hacsak nem néhány oligarcha terve, amelytől profitot várnak, csakúgy, mint Putyin. Ellenkező esetben ez az erőforrások teljes pazarlása, ráadásul felesleges veszélyt jelent (a terv – a szerk.)”
– fogalmazott egy orosz ügyekben járatos NATO-tisztviselő.
A csádi misszióról
Beszámoltunk arról, hogy októberben a Honvédelmi Minisztérium (HM) a kormány nevében benyújtotta az Országgyűlésnek a csádi magyar katonai misszió küldésére vonatkozó javaslatát. A tárca közleménye szerint a csádi elnök meghívására tervezett misszió célja Csád stabilitásának, ezáltal „Európa és Magyarország biztonságának erősítése” (sic!), valamint az Afrika felől fenyegető újabb bevándorlási hullámok fékezése.
Januári fotók tanúsága szerint Orbán Viktor fia, Gáspár részt vett az afrikai országban folytatatott tárgyalásokon. A miniszterelnök fia mellesleg az egyesült királyságbeli sandhursti akadémián szerzett képesítést, és összekötő tisztként szolgál századosi rangban.
A képeken azonban egyedül Orbán Gáspár nem viselt egyenruhát, az információk szerint rejtőzködött az utazás során.
Döntött a kormányfő
A Magyar Közlöny egyik februári számában megjelent a kormányfő határozata
„a Magyarország Kormánya és a Csádi Köztársaság Kormánya között a Csádi Köztársaság területén állomásozó magyar kontingens jogállásáról, a katonai együttműködésről és segítségnyújtásról előkészített kormányközi megállapodás létrehozásáról”.
Ennek nyomán felhatalmazta a honvédelmi minisztert, Szalay-Bobrovniczky Kristófot, hogy az érintett miniszterekkel egyetértésben a tárgyalások résztvevőit kijelölje. Továbbá engedélyt adott a tárcavezetőnek vagy az általa kijelölt személynek, hogy a tárgyalások eredményeként létrejövő szövegtervezetet aláírja.
Emellett felszólította a külgazdasági és külügyminisztert, Szijjártó Pétert, hogy a megállapodás létrehozásához szükséges meghatalmazási okiratot adja ki.
Végül felszólította a honvédelmi minisztert, a külgazdasági és külügyminisztert, valamint az igazságügyi minisztert, Tuzson Bencét, hogy a megállapodás után a szövegének végleges megállapítására adandó felhatalmazásról szóló határozat tervezetét haladéktalanul terjesszék a kormány elé.
Orbán Viktor mindeközben Hszi Csin-ping kínai elnöknek hajbókol Budapesten. Mint ismert, a magyar miniszterelnök szívesebben cimborál despotákkal, mint például az Európai Unió tagállamaival, a közösség intézményeivel és annak vezetőivel. A kormányfő minden bizonnyal még több távol-keleti beruházást vár, ám valószínűleg Hszi Csin-ping is sokat remél a barátkozástól, tekintve, hogy hazánk rövidesen az EU soros elnöki posztját tölti majd be.