Politika

Figyelmeztettek: Súlyos válság elé néznek a magyarok, kritikus bezárási hullám söpör végig az országon

Megfordíthatatlannak látszik az elmúlt évek tendenciája, a bolti bezárások sok gondot okoznak.


Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint 2023 második félévében

több mint 4000 bolt zárt be országosan.

A legnagyobb bezárási hullám Budapesten és Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében volt. A folyamat felgyorsulni látszik, 2022-ben egész évben közel 5000-rel csökkent a kiskereskedelmi egységek száma.

A változásokat 2022-ben mi is összefoglaltuk, erről >>ITT<< olvashatsz.

A KSH adatai a boltok számáról sajnos magukért beszélnek:

Belkereskedelmi egységek száma az adott időszakban. Forrás: KSH

Belkereskedelmi egységek száma az adott időszakban. Forrás: KSH


Több ok is húzódik a bolti bezárások mögött

Az elmúlt években rekordmagasra szökő infláció, a munkáltatói járulékterhek növekedése, a fizetéseket sújtó nagy adóterhek, a minimálbér 20 százalékos emelkedése – amit sok kisbolttulajdonos nem tudott kifizetni alkalmazottainak – mind az okok közé sorolható.

Az energiaárak drasztikus emelkedése – ami még azt állami intézményeket is megviselte – sok boltot taszított csődbe vagy csődközeli helyzetbe. Mindezek mellett a fogyasztás és a vásárlóerő is visszaesett. Látszik, hogy a legtöbb ember spórol, ahol tud, egyre kevesebbet vásárolnak.

Krisán Lászlót, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) Kereskedelmi Tagozatának elnökét kérdezte a kialakult helyzetről a pénzcentrum.hu. Elmondta, hogy a

Covid-járvány ideje alatt jelentősen megváltoztak a vásárlási szokások,

így nem csupán az élelmiszer-kereskedelemben, hanem a ruházati cikkek árusításában és más ágazatokban is megfigyelhető a markáns visszaesés. Kiemelte, hogy a vállalkozások kiadásai jelentősen megemelkedtek, ez pedig nehézséget okoz a kisebb boltok számára. Akik valami egyedit tudnak ajánlani vásárlóiknak, előnybe kerülnek, a többiek lemaradnak – összegezte a VOSZ kereskedelmi tagozatának elnöke.

Véleménye szerint vissza kellene szorítani a bezárási hullámot, ehhez szoros együttműködés kell a boltok és az állam között. Az állam szerepét külön kiemelte. Szerinte,


„az állam adókedvezményekkel segíthet a kiskereskedelmi vállalkozásoknak, hogy csökkentsék költségeiket és növeljék versenyképességüket, illetve pénzügyi támogatások, pályázatok és hitelprogramok révén támogathatja a szektort, különösen a kisebb vállalkozásokat”

– idézte szavait a hírportál.

A plázákban sem jobb a helyzet, két kivétellel

Gyalay-Korpos Gyula, a Plázaszövetség elnöke elmondta a penzcentrum.hu megkeresésére, hogy a plázákban is egyre több bolt zár be. Ez igaz Budapesten ugyanúgy, mint más vidéki nagyvárosokban. Budapesten a világmárkák képeznek kivételt, hisz sok turista vásárolja meg azokat magyarországi bevásárlóközpontokban, így ezeknél nincs visszaesés.

Érdekes, hogy vidéken két helyen nem esett vissza a plázák forgalma, mégpedig

Győrben és Kecskeméten.

Ezt Gyalay-Korpos azzal magyarázza, hogy ebben a két városban létesültek a nagy autógyárak. Így létrejött egy olyan vásárlói réteg, amely megengedheti magának, hogy gyakran látogasson a plázákba.

Vészhelyzetben a vidéki kis élelmiszerboltok

Kozák Tamás, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára elmondta a lap megkeresésére, hogy az élelmiszerboltok vannak a legnehezebb helyzetben. Az elmúlt évtizedben ezeknek a boltoknak a száma negyedével csökkent. Kiemelte azt is, hogy a bezárt boltok jelentős része volt magánkézben, közöttük sokan önálló családi vállalkozásként üzemeltette a boltot.


„A csökkenés nagyrészt az alacsony lélekszámú településeken kritikus,

e tendencia megállítására ágazati szintű szakpolitika kidolgozása lenne szükséges

megvizsgálva például a kisboltok életben maradását biztosító támogatási rendszer kiterjesztését vagy automata boltok telepítésének lehetőségét”

– zárta gondolatait a főtitkár

Hornyák József, a Portfolio elemzője a lap kérdésére elmondta, hogy a vidéki kisboltok közül is Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében a legsúlyosabb a helyzet, viszont Budapesten is megfigyelhető, hogy egyre több vásárló az olcsóbb termékeket keresik.

„A fogyasztói szokások változását felgyorsította az extrém mértékű infláció, a reálbérek visszaesése, amelynek következtében tavaly csökkent a kiskereskedelmi forgalom is. A vásárlók továbbra is igyekezhetnek majd előnyben részesíteni a kedvezőbb árat kínáló üzleteket, annak ellenére is, hogy idén már növekszik a reálbér. Az élelmiszerek árszintje Magyarországon ugyanis elérte az EU-s átlagot, ami

a lakosság nagy részének kifejezetten nagy terhet jelent”

– mondta el az elemző.


(Kiemelt képünk illusztráció)

(Nyugati Fény) | forrás




Segítsd fennmaradásunk!
Csatlakozz hozzánk!



Legnépszerűbb

Az 1848-as szabadságharc idejében a bátor ifjak 12 követelésében az első (így legfontosabb) pont az volt, hogy ne legyen CENZÚRA.

Mi ennek eleget téve oldalunkról kiűzzük a cenzúrát és a híreket teljes formában ferdítés nélkül, annak eredetiségét megőrizve közöljük olvasóink felé.

Csatlakozz hozzánk!

Független hírek © 2018 Themetf

To Top