Sokakat felháborított, hogy Semjén Zsolt Tusványoson nyilvánosan kiröhögte azokat a betegeket, akik az elromlott klímájú kórházi kórtermekben szenvednek a forróságtól. Az esetről mi is írtunk, a botrányos videót IDE KATTINTVA lehet megnézni. Az mfor.hu portál egyik olvasója annyira felhúzta magát a Fidesz-kormány hozzáállásán, hogy felháborodott levelet írt, amit az alábbiakban változtatás nélkül, szó szerint közlünk.
„Tisztelt szerkesztőség!
Őrület, hogy mit meg nem enged magának a kormány. Mi az, hogy minden rendben van a kórházakban? Meg
hogy lehet műteni 50 fokban is klíma nélkül. Hol élnek ezek?
Én és a családom itt, meg jó pár millió más magyar is. Sajnos az utóbbi hetekben több közvetlen tapasztalatom volt több kórházban is és pont nem azt láttam, amiről a kormány beszél. Az Uzsokiban és a Jánosban is jártam, majd a László jött. Jó, hogy vittem kis törölközőt, meg vizet, így sikerült túlélni a hosszú várakozást. Ült mellettem több, elég idős néni, akik csak pihegtek, az egyik rövid időre rosszul is lett, de szerencsére végül nem kellett orvosi segítség neki, átmeneti rosszullét volt. Az egyik rokonom kórházba került pár hete. Szörnyű állapotokról beszélt. Kérdem én:
melyik miniszter fog befeküdni egy olyan kórterembe, ahol nem működik a klíma, mindenki izzad, ájuldozik. Emberek!
Ezek betegek egyébként is, le vannak robbanva, nem véletlenül vannak ott.
Ahol én jártam, azt is láttam, hogy a szegény személyzet csak széttárja a kezét, mert hogy nem tud semmit tenni, hiszen nem tudja megszerelni a klímát. Tessék mondani: ez így rendben van?
Miért fizetem-fizetjük azt a rengeteg tébét?
Nem azért, hogy a kormány végezze a dolgát, a dolga meg az, hogy működjön a rendszer, mármint az egészségügyi?
Van egy orvos ismerősöm, sajnos már nem itthon dolgozik, hanem Németországban. Azt mondta, hogy ott ilyen egyszerűen nem fordulhat elő. Perfekt, ahogy mondta, amikor az egészségügyi ellátásról kérdeztem. Tudom, mi nem Németország vagyunk, de azért álljon meg a menet, ne hazudozzanak már a miniszterek, mert gyorsan lebuknak.”
Üdvözlettel
Kovács Istvánné, Budapest