Politika

Áll a bál az Orbán-kormány rendelete miatt: Tiltakoznak Pintér Sándorék ukáza ellen

Hemzseg az ellentmondásoktól és az értelmezhetetlen szabályozásoktól Orbánék iskolákra vonatkozó mobiltelefonos kormányrendelete.


A tiltakozások ellenére változatlan formában jelent meg Pintér Sándorék botrányos rendelete

A tiltakozások és a kritikák ellenére a csütörtöki Magyar Közlönyben változatlan formában jelent meg az a rendelet, amellyel a média pár hete a mobilok iskolából való kitiltásaként foglalkozott. A jogalkotók nem vették figyelembe azokat a tárgyszerű javaslatokat sem, amelyeket a civilek beküldtek a „társadalmi egyeztetés”-re, illetve a szakszervezetekkel történt egyeztetésen hangzottak el:

  • nem módosították, nem pontosították a korlátozott tárgyak körét, így abba továbbra is beletartoznak többek között az internetelérésre nem alkalmas telefonok és a tanulók számára oktatási céllal ajándékozott laptopok,
  • és nem oldották meg a leadott tárgyak őrzésével kapcsolatban felmerült problémákat sem.
  • Maradt a szeptember 1-i hatályba lépés, amely a házirend módosításának kötelezettsége miatt

jogszerűen nem megoldható


– hívta fel a figyelmet lapunkhoz eljuttatott szombati közleményében a Civil Közoktatási Platform (CKP).

A Civil közoktatási Platform felháborítónak tartja Orbánék újabb húzását

„Felháborítónak tartjuk azt a cinizmust, amely a társadalmi egyeztetés EU számára vállalt kötelezettségét teljesen formálissá teszi. Pedig attól függetlenül, hogy helyesnek vagy károsnak tartjuk a mobiltelefonok iskolai használatának korlátozását,

a rendelet hemzseg a pontatlanságoktól, értelmezhetetlen megfogalmazásoktól, jogszerűtlen vagy teljesíthetetlen előírásoktól”

– írták, jelezve: ugyan a szabályozás ennél szélesebb körű, a rendelettervezettel kapcsolatos vita során a média és a civilek figyelme elsősorban az informatikai eszközök korlátozására irányult.

A rendelkezés sérti a tanárok és az intézmények függetlenségét

Közölték: a bírálók szerint a veszélyesség túlhangsúlyozása helyett a tudatos eszközhasználatra kellene nevelni és a tanárokat erre képessé tenni az alacsony digitális készségek fejlesztése érdekében – amely nem zár ki valamiféle szabályozást. Még ha a rendelet szerint nem is teljes a tiltás, akadályozni fogja az oktatási célú használatot, amely a tanári hozzáállás és a kevés iskolai eszköz miatt úgyis ritkább a kelleténél. Emellett jelen formájában

sérti a tanári és az intézményi autonómiát (!).

Felhívták rá a figyelmet, hogy a rendelet sokkal szélesebb kört sorol a korlátozottan használható tárgyak körébe, mint az egyéb országokban már bevezetett korlátozások. A szabályozás szerint „korlátozottan használhatók a telekommunikációs eszközök – különösen a mobiltelefonok –, a kép- vagy hangrögzítésre alkalmas eszközök és az internetelérésre alkalmas okoseszközök”.


„Ha komolyan vesszük a meghatározást, akkor ide tartoznak az internetelérésre nem alkalmas mobiltelefonok, a tabletek, a laptopok, a fényképezőgép és a diktafon is. Vagyis reggelente össze kell szedni az alsósoktól is a szülőkkel való kapcsolattartást szolgáló »butatelefonokat«, és csak a napközi után lehet visszaadni őket – miközben egy újabb rendelet a tanároknak is tiltani kívánja a felügyelet ideje alatt a mobilhasználatot. Azok a több százezer Ft értékű laptopok pedig, amelyeket a tanulóknak kiosztottak, csak akkor lesznek használhatók, ha a tanár a használat szükségességét nem felejti el rögzíteni a Krétába”

– írták közleményükben.

Az Orbán-kormány kitért az úgynevezett „kártérítési felelősség”-re is

A CKP állásfoglalása szerint a rendelet szót sem ejt arról, hogy a pedagógus, az iskola vagy a fenntartó e a felelős, ha az összegyűjtött eszközökben valamilyen kár esik, vagy ellopják azokat. Elégnek tartják azt rögzíteni – jelezték –, hogy „az átvett tárgyat az átvétel időpontja szerinti állapotban kell visszaadni”, és az őrzés módját a házirendben kell rögzíteni – miközben

köznevelési törvénybe bekerült a kártérítési felelősség kötelezettsége is.

Azt írták, a szakszervezettel történt „egyeztetés” szerint a Pintér Sándor vezette Belügyminisztérium nem tartja feladatának az iskolák segítését sem ajánlásokkal, sem eszközökkel, sem finanszírozással a biztonságos őrzés megvalósítása érdekében, és az ezzel kapcsolatos többletmunkát sem fogja semmilyen módon ellentételezni.


„A szokásos jogalkotási pongyolaság, hogy nem egyértelmű, mely nevelési-oktatási intézményekre vonatkozik a szabályozás. Mivel kormányrendeletről van szó, és a címben nevelési-oktatási intézmények szerepelnek, feltételezhető lenne, hogy a köznevelési és a szakképzési intézményekre is, azonban a felsorolásban csak a közneveléshez tartozó iskolatípusok szerepelnek, és a nemzeti köznevelési törvényre történik hivatkozás – de a szakképzési törvény szerint is kormányrendeletben kell szabályozni a tiltott és használatukban korlátozott eszközöket.

Mi a helyzet akkor a technikumokban és a szakképző iskolákban?”

– vetették fel értetlenül. Ráadásul a szeptember 1-jei hatályba lépés már csak azért is hibás, mivel szeptember 1. előtt sem az iskolaszék, sem a diákönkormányzat véleménye nem kérhető ki, így a házirend jogszerű módosítására szeptember 1. előtt nincs lehetőség – tudatták.

„A rendelet társadalmi egyeztetése során pontosan felsoroltuk aggályainkat és javaslatainkat.

Ezen javaslatok közül semmit sem vettek figyelembe,

még azt sem, ami arra a nyilvánvaló értelmetlenségre figyelmeztetett, miszerint a használatában korlátozott eszközök közé tartoznak a telekommunikációs eszközök, különösen a mobil. Mit jelent ez? Mi vonatkozik akkor azokra az eszközökre, amelyek nem különösen tartoznak ebbe a körbe?

Nem ez az első eset, amikor ilyen történik.

Ha a Belügyminisztérium törvényi kötelezettségének megfelelően nyilvánosságra hozza a beérkezett kritikák összefoglalóját, abban csak elvétve szerepel a javaslat elfogadása (a gyermekvédelemre vonatkozóan nyáron tárgyalt négy tervezet esetén egyetlen esetben sem történt ilyen), és az elutasítás indoklásaként azt adják meg – még a logikai ellentmondások jelzésénél is –, hogy nem egyezik a javaslat a jogalkotói szándékkal vagy túlmutat a jogszabály keretein.


Ez annál nagyobb probléma, mert

a jogszabályokat a tervezetek megjelenése előtt sem egyeztetik az érintettekkel, így csak utólag derülnek ki a buktatók”

– áll a közleményben.

forrás




Segítsd fennmaradásunk!
Csatlakozz hozzánk!



Legnépszerűbb

Az 1848-as szabadságharc idejében a bátor ifjak 12 követelésében az első (így legfontosabb) pont az volt, hogy ne legyen CENZÚRA.

Mi ennek eleget téve oldalunkról kiűzzük a cenzúrát és a híreket teljes formában ferdítés nélkül, annak eredetiségét megőrizve közöljük olvasóink felé.

Csatlakozz hozzánk!

Független hírek © 2018 Themetf

To Top