Az idei év költségvetése annak elfogadása pillanatától fiktív volt, hiszen az abban leírtaknak a valósághoz semmi köze. Jól példázza ezt az egyik legfontosabb mutató, a gazdasági növekedés előrejelzett értéke.
A büdzsé tavaly nyári elfogadásakor 4%-kal terveztek, ezt hamar 3,5%-ra módosították, a napokban pedig Varga Mihály pénzügyminiszter már csak 2%-os növekedésről beszélt. Vajda Zoltán szerint azonban valószínűleg ez a szám is túl optimista, a valóság az, hogy még az 1,5%-os gazdasági növekedés is szerencsés lenne.
Az MSZP országgyűlési képviselője hozzátette, Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter fizetése ennek ellenére hatalmas mértékben növekszik, pedig a terület, melyért felelős, totális csődöt mondott.
A napokban kiderült az is, az állami tulajdonú cégek bérkiadását 5%-kal csökkenteni kell, ezt pedig kétféleképpen lehet elérni: létszámleépítéssel vagy bércsökkentéssel. Vajda Zoltán elmondta, a fizetések csökkentése nehezen kivitelezhető, célravezetőbb lenne azt megvizsgálni, milyen felesleges szerződések vannak ezen cégeknél, amikre túl sok pénz megy el. A bejelentett bérkiadás csökkentéssel néhány 10 milliárd forintot lehetne megtakarítani, ez azonban az ország teljes költségvetéséhez képest kis tétel.
A kezdeményezés azonban azt jelzi, hogy már a kormány is érzi, mekkora a baj, ezért már klasszikus megszorításokat eszközölnek. Vajda Zoltán hozzátette, érdekes módon a Magyar Nemzeti Bankra nem vonatkozik a költségek visszavágása.
A Költségvetési Bizottság elnöke szerint a jelenlegi kormány képtelen a költségvetési hiány visszaszorítására. Sokan pedig azt gondolhatják, hogy ez nincs közvetlen hatással az országra, azonban a büdzsé gyenge teljesítménye okozhatja a túlzottdeficit-eljárás megkezdését is, melyet meg is indítottak Magyarország ellen, ez pedig a befektetők számára kifejezetten rosszat jelent.
A költségvetés tavalyi elfogadásakor pedig még 2,9%-os hiánnyal számoltak, ma már inkább 4% feletti értékről kell beszélni, ez pedig a következő évekre is vészjósló, hiszen ilyen magas bázisalapra kell tervezni a következő évek büdzséit is.
Hosszútávú hiányt pedig adóssággal kell finanszírozni, így az államadósság is növekedhet, ennek finanszírozására kamatokat kell fizetni, a magyar emberek ezért fejenként évente 300 ezer forintot fizetnek, ez GDP-arányosan az unióban a legmagasabb.
Az 1 milliárd eurós kínai gigahitelről Vajda Zoltán azt mondta, aggasztó, hogy ezt valóban banki hitelként vette fel a kormány, valamint, hogy az egész ügylet véletlen derült ki, a piaci befektetőknek ez rettentő rossz üzenet. Tovább rontja a helyzetet, hogy a hitel célját és kondícióit szintén nem tudni.
Gondolatai összegzéseként Vajda Zoltán elmondta, az eddig bejelentett megszorítások valószínűleg csak a kezdeti lépések, ősszel újabb bejelentésekre lehet számítani.
A kormány által kivetett szektorális különadókat pedig ahogy eddig is, úgy továbbra is az embereknek kell megfizetni. A kormány célja jelenleg az idei év költségvetésének stabilizálása, hogy megkezdhessék a jövő évi büdzsé tárgyalását.
