Mindenünk megvan, néhány mobilcsarnokot kell fölhúzni meg elbontani, és jó napot – magyarázta a miniszterelnök.
Orbán elárulta: nem rossz a hat aranyérem, de ő nyolcra számított
A magyar nemzetvezető „derekas helytállás”-nak nevezte a Nemzeti Sportnak adott interjújában a magyar olimpikonok által elért eredményeket, köztük a hat aranyérmet, és úgy vélte, hogy a magyarok helye az első tízben van.
Orbán Viktor a szombaton megjelent interjúban megosztotta: ő titokban nyolc aranyéremben reménykedett (!), de az elért hat első helyet is derekas helytállásnak értékeli – nyugtatott meg mindenkit a miniszterelnök.
Orbán megjegyezte: ha a jelent nézzük, akkor azt lehet mondani, hogy „szépen helyt álltunk, tartjuk magunkat”.
Orbán szerint, amit most tudunk, az kevés
„Ha a jövő felől nézzük és a mostani olimpiát arra használjuk, hogy megértsük a következő olimpiákat,
akkor az, amit most tudunk, kevés, csak a folyamatos hátrasorolódáshoz elegendő”
– jegyezte meg a kormányfő, hozzátéve, szerinte Kanada, Dél-Korea, Új-Zéland, a közép-ázsiai küzdősportok országai „elmennek mellettünk”.
Orbán azt mondta: „nem lehet kimaradni” az új sportágakból sem.
„Ez nehéz szakmai feladat, amit majd az olimpiai bizottságnak kell megoldania, de nem mondhatunk le az olimpia programjába bekerülő új sportágakban elérhető esélyeinkről, mert ezzel hátrasoroljuk magunkat”
– szögezte le.
A miniszterelnök szerint óriási teljesítmény őrizni a helyünket, de Szilágyi Áron kardvívót idézve azt mondta:
„ami ma elég, az holnap kevés”
– fogalmazott.
„A sport nem matematika”
– mondta.
Hozzátette, „nem lehet úgy elvárni a sporttól a sikereket, mint régen a termelési mutatókat a szocializmusban”.
Elismételte: a magyarok helye az első tízben van.
A miniszterelnök elmondta, hol van a magyarok helye
„Minden olimpián az első tízben, és összességében, az olimpiák történetét nézve is az első tízben. Nem érdemes kisebb célt kitűzni”
– magyarázta el Orbán Viktor.
Kitért rá: a magyarokra jellemző az elégedetlenség, de – folytatta – „libsi elégedetlenséggel” szemben van egy olyan típusú elégedetlenség, „ami nem rombol, nem nyegle, nem leszól, nem leértékel, hanem inkább elszántságot hoz, meg feladatot jelöl ki. És ha ez a jófajta elégedetlenség van többségben Magyarországon, akkor a sport fejlődik”.
Megjegyezte: nem mindegy, hogyan vagyunk elégedetlenek a teljesítményünkkel.
Elmondta, hogy meglátása szerint vannak ki nem használt lehetőségeink, példaként említette a kerékpárt.
„Azt mutatja, hogy van valami nehezen megfogalmazható rejtélyes kapcsolat a sportág meg a magyarok között. Az meg hiba, hogy a pályakerékpárból kiszálltunk. A velodromok építése része volt a magyar sportágfejlesztési terveknek, de aztán pénzhiány okán elmaradt”
– mondta, hozzátéve, szerinte legalább kettőt, de inkább hármat kellene építeni.
Orbán szerint ugyanakkor a küzdősportokban is van keresnivalónk, és nem csak a férfiaknak.
„Közel voltunk, ha nem egy férfiszerű ellenféllel kell verekednie, megküzdenie a mi lányunknak, Hámori Lucának, akkor ott éremközelben, sőt a dobogó tetején is állhattunk volna. Bízunk az olimpiai mozgalomban, hogy erre a kínos problémára megnyugtató megoldást talál”
– mondta.
Szólt a birkózásban, kajak-kenuban, úszásban és vívásban elmaradt aranyérmekről is.
„Ezekben a sportágakban általában voltak kiemelkedő zsenijeink. A vívásban Szilágyi Áron, a kajak-kenuban legutóbb Kozák Danuta, úszásban Hosszú Katinka. Olyan sportolónk, aki kettő vagy akár három aranyat is hoz, ami a mi érmeink számán sokat lendíthetne, most éppen nincsen”
– mondta.
Milák Kristófról is beszélt
Arra a kérdésre, hogy Milák Kristóf lehetne ilyen zseni, azt felelte, hogy „vannak öntörvényű zsenik, ahol a legtöbbet akkor használunk, ha nem szólunk bele, hogy ők hogyan csinálják” – tanácsolta.
„A futballban volt Varga Zoli, az úszásban van Milák Kristóf, az öttusában volt Balczónk.
Nem tudjuk egy kaptafára felhúzni őket, ők született zsenik.
Nagyon büszkék vagyunk rájuk. De nem kell minden magyar géniusz teljesítményét megértenünk. Egyszerűen csak örülnünk kell, hogy van”
– fogalmazott Orbán, hozzátéve: „segíteni, bátorítani” és hagyni kell Milákot, és lehet, hogy a pillangón túl még más számokban is megveri a világot.
„Figyelem az Amerikából jövő híreket, és talán Kós Hubert esetében is számíthatunk többre”
– tette hozzá.
A régiós éremtáblázatokról megjegyezte: „jó, hogy mi versenyzünk a régiós országokkal, és az élen vagyunk. De nekünk az nem jó, ha ők nincsenek állandóan versenyben velünk. Sikeresebb románokat, sikeresebb horvátokat, még több aranyérmet a szerbeknek, érmeket a szlovákoknak, mi ebben vagyunk érdekeltek”.
„Ha valaki azt gondolja, hogy Magyarország a régióból kiszakadva tartósan sikeres lehet, az a sportban is és a politikában is téved.
Közép-Európának kell sikeresnek lenni”
– hangoztatta Orbán Viktor, akiről köztudott: nála nem azt kell figyelni, hogy miről beszél, hanem azt, hogy mit cselekszik – mondta egykor a hazáját Kínának kiárusító miniszterelnök.
A csapatsportokról szólva kiemelte: a klasszikus csapatsportágak mindegyikében ott kéne lennünk az olimpián, de legalábbis a vízilabdán és a kézilabdán túl is fociban, a kosár- és röplabdában is folyamatosan nyitva kellene legyen az esély.
Kitért az egyetemistákra is
Orbán a fertőzött Szajnában rendezett úszás kapcsán kitért arra is: elképzelése szerint nem szabad azt hinnünk, hogy a világban a nemzetek azonos elbánásban részesülnek.
„A magyar győzelmek azért érnek különlegesen sokat, mert a magyarok általában hátrányos elbánásban részesülnek. Ritka az a pillanat, és ritka az a sportág, ahol olyan szinten tudjuk magunkat képviselni, hogy fair elbánásban legyen részünk, esetleg kedvező közegben lépjünk pályára.
Mi általában hátrányból kezdünk, és onnan nyerünk”
– magyarázta el a miniszterelnök, aki felhívta a figyelmet arra, hogy a 19 párizsi érem közül 16-nak a kivívásában vettek részt egyetemisták, „vagyis többet remélhetünk a versenysportban is az egyetemektől, mint azt talán korábban gondoltuk”.
A vitorlázásról is értekezett
Kitért a vitorlázásra is, mint fogalmazott, „ha a vitorlázásból egymás után jönnek tehetségek, akkor annak az a megfejtése, hogy van valami, amit a magyarok látnak a sportágban, amit talán mások nem, és ami alkalmassá tesz bennünket, hogy a legjobbak közé kerüljünk, ha pedig ez így van, akkor segíteni kell az ilyen sportágakat”.
Elmondta: a következő olimpiai periódusnak a jelenlegi sportállamtitkárral, Schmidt Ádámmal vágnak neki.
„És már a napokban dolgozom vele, épp az olimpia értékelésének a módszertanát tekintjük át. Küszöbön áll újabb sportágfejlesztési megállapodások láncolata, amit az államtitkár úrnak kell tető alá hozni”
– mondta, hozzátéve, ezt az olimpiát Budapesten kellett volna megrendezni – szerinte.
Orbán úgy tudja, hogy „néhány mobilcsarnokot kell fölhúzni meg elbontani, és jó napot”
„Nyilvánvaló, hogyha a budapesti városvezetés nem támogatja a budapesti olimpiát, akkor nem lesz olimpia”
– jegyezte meg. Szerinte annyit tehetnek, hogy az olimpiai bizottság számára minden feltételt rendelkezésre bocsátanak, hogy az olimpia rendezésére fölkészülhessenek.
„Az aranykapu ki van nyitva, csak át kéne bújni rajta.
Már most is itt volt, már elhozhattuk volna a mostanit is, de a 36-osat, ha akarjuk, el tudjuk hozni. Nem hiszem, hogy a Nemzetközi Olimpiai Bizottság által meghirdetett elveknek bármely más helyszín jobban megfelelne, mint Budapest, illetve Magyarország”
– fogalmazott Orbán, aki szerint nincs a világon még egy olyan ország, amelynek annyi, az olimpiára alkalmas és kipróbált létesítménye lenne modern verzióban, mint Magyarországnak (?!).
„Atlétikai stadion, a Puskás Aréna, itt ülünk most a Duna Arénában.
Mindenünk megvan. Néhány mobilcsarnokot kell fölhúzni meg elbontani, és jó napot”
– állította vakmerően Orbán.
Orbán az interjúban kitért az olimpián kitört vitákra, illetve a sokak felháborodását kiváltó megnyitóra is. Mint fogalmazott, „minden, ami nekünk fontos, totális támadás alatt áll” – adott hangot tévképzeteinek.
„A nemzeti identitás, amely nélkül egy magyar számára az egész világnak nincs is értelme, olyan támadások alatt áll, olyan inzultusokat szenved el, amik korábban példátlanok voltak.
Ami korábban nacionalizmusnak tűnhetett, az ma létkérdés, mint a kenyér”
– vonyította.
„Ha nem vetjük meg a lábunkat, és nem állunk a sarkunkra, akkor felforgatják azt a világot, amiben a leginkább emberhez méltó életet lehet élni, ahol a nő nő, a francia francia, a magyar magyar, az amerikai meg amerikai”
– mondta a populista politikus.
Baj lesz? Orbán Viktor még nem elégedett
Az interjúban szóba került a futballidény is, hogy soha ennyi magyar csapat nem volt versenyben az európai kupákban a főtáblára kerülésért. Orbán azt mondta,
elégedetlen a helyzettel (!).
„Jobb, mint volt, de messze van attól, mint amit akarunk”
– mondta.
Szerinte nagyon kell utálni a kormányt, a magyar labdarúgást, „talán még a saját hazáját is annak, aki azt akarja mondani, hogy nincsenek pozitív változások ebben a sportágban is”.
„Ma már látom az akadémiákról kikerülő srácokban azt a tehetséget és képességet, hogy legalább 12 magyar csapat mezőnyjátékosainak a felét ki lehet állítani ezekből a magyarokból. És nem tesszük. Ideértve még a Puskás Akadémiát is, mi sem tartunk még itt. Amikor majd öt-hat saját nevelésű játékos lesz a gyepen, és négy-öt meg külföldi,
akkor mondhatjuk, hogy na, ez már az, amire gondoltunk”
– mondta Orbán.
Segítsd fennmaradásunk!
Csatlakozz hozzánk!
