Döntött a Belügyminisztérium: háromszorosára emelnék az ügyeleti időt Pintér Sándorék.
A MOK felszólítja a kormányt, hogy vonják vissza a botrányos „javaslatot”
Az eddigi havi kettő helyett már akár hatszor is beoszthatnának ügyelni az orvosokat. Ezzel természetesen csökken majd a pihenőidő, az ebédidőt pedig a jogszabály-tervezet szerint le kell dolgozni (?) – derült ki abból a tervezetből, amelyet a Magyar Orvosi Kamara (MOK) véleményeztetésre megkapott a Belügyminisztérium (BM) egészségügyi államtitkárságától.
A MOK válaszlevelében azt írta, hogy Álmos Péter, a MOK elnöke szeptember 2-án hétfőn személyesen fog majd egyeztetni Pintér Sándor belügyminiszterrel, és
az egész javaslat visszavonását fogja kérni.
Miről döntött a Belügyminisztérium?
Az orvosi kamara válaszában azt is jelezte, hogy a köztestület szerint az orvosok terheinek növelésével
- kiüresedik az önként vállalt többletmunka,
- az ügyeleti idő nem fogja érdemben gyarapítani a nyugdíjhoz számított időt,
- az ügyelet utáni, kötelezően pihenőidővel töltött rendes munkaidőre nem jár bér,
- a 11 órás előírt kötelező pihenőidő 8 órára csökken,
- így pedig akár egymást követő napokra is előírható ügyelet,
- továbbá közölték, a jogszabályból kikerülnének a túlmunka korlátozására vonatkozó garanciák is (!).
Kiemelték, hogy az ebédidő ledolgoztatásával legalább fél órával nő a munkahelyen töltött idő, mindez a bérek emelése nélkül. Ráadásul a munkáltató javasolhatja terhes, gyermekét egyedül nevelő vagy nyugdíjas munkavállalók részvételét is az ügyeletben, holott az eddigiek szerint
az érintettek csak saját kifejezett kérésükre ügyelhettek.
„Fel sem mérték, hogy a tervezet elfogadásával mekkora károkat okoznának a teljes magyar ellátórendszernek”
A Belügyminisztérium az orvosi ügyeleti rendszer újabb átalakításával kapcsolatban „célként” nevezte meg, hogy olyan jogszabályi környezetet akar, „amelyben minden egészségügyi dolgozó elégedetten végezheti munkáját” – fogalmaztak.
A Magyar Orvosi Kamara válaszában jelezte: a tervezet ellentétben áll mindezzel.
„A javaslat nemcsak az egyéni, hanem a kollektív munkavállalói jogokat is sérti
az önként vállalt többletmunka kiüresítésével, mivel így nem tudnak majd hatékonyan fellépni sem a számukra hátrányos intézkedések ellen, sem a bérek értéktartása mellett.
Továbbá ellentétes az Alkotmánybíróság, a Kúria és az Európai Unió bíróságainak korábbi döntéseivel, iránymutatásával, és
fel sem mérték, hogy a tervezet elfogadásával mekkora károkat okoznának a teljes magyar ellátórendszernek, ezáltal a magyar állampolgároknak”
– figyelmeztettek.