Nyolc kastéllyal kezdődik meg a kastélytörvény végrehajtása – tette világossá az államtitkár.
Bejelentették: nyolc kastéllyal indul az állami tulajdonú kastélyok kisajátítása
Nyolc kastély megpályáztatásával kezdődik meg jövő héten
- az állami tulajdonú kastélyok,
- kúriák,
- udvarházak,
- parkok és kertek,
- valamint a hozzájuk tartozó ingóságok
tulajdonjogának ingyenes átruházását lehetővé tevő, úgynevezett kastélytörvény végrehajtása.
Lázár embere közölt részleteket az úgynevezett kastélytörvényről
Lánszki Regő, az Építési és Közlekedési Minisztérium építészeti államtitkára az MTI-nek pénteken azt mondta: a jogszabály végrehajtását „próbaévvel” kezdik, ennek során nyolc ingatlanra írnak ki pályázatot:
- a bajnai Sándor-Metternich-kastélyra,
- a füzérradványi Károlyi-kastélyra,
- a nádasdladányi Nádasdy-kastélyra,
- a sümegi püspöki palotára,
- a szabadkígyósi Wenckheim-kastélyra,
- a tatai Esterházy-kastélyra,
- a dégi Festetics-kastélyra,
- valamint a majki kamalduli remeteségre és a hozzá kapcsolódó Esterházy-kastélyra – tudatta az államtitkár.
Az államtitkár rögzítette: így döntöttek és kész
Az államtitkár „emlékeztetett” arra: a 20. század közepén a magyar kastélyokat államosították, elvették eredeti tulajdonosaiktól, azzal az ígérettel, hogy azok mindenkié lesznek. Ezzel szemben inkább – mondta – „senkié lettek, a legszebb kastélyokban is traktorgarázsokat, gabonatárolókat helyeztek el, és hagyták azokat lepusztulni” – fogalmazott.
Hozzátette: ezen időszak alatt a magyarországi kastélyállomány több mint egyharmada „jóvátehetetlenül elpusztult, de a maradék is nagyon komoly állagromlást szenvedett el”. Az 1990-es évektől aztán több környékbeli országban megtörtént a kastélyok restitúciója,
Magyarországon azonban úgy döntött az állam, hogy ezeket nem adja vissza a korábbi tulajdonosoknak (!)
– magyarázta el.
Szöget ütött a gondolat
Elmondása szerint a több mint száz állami tulajdonú kastélyból 13-14 ingatlanban folytak – elsősorban uniós pénzek lehívásával – felújítások, de teljes körű rekonstrukció sehol nem történt – állította. Ráadásul – folytatta az államtitkár – még a felújított kastélyoknál is azt lehetett látni, hogy a fenntartásra, az üzemeltetésre nem sikerült működőképes modellt kialakítani – vélte.
„Erre jött az a gondolat, amely a világban már nagyon sok országban felmerült: vonják be a magántőkét, hogy újítsa fel és hosszú távon rendezze bizonyos kastélyok sorsát, de mindezt úgy – és ez a legfontosabb –, hogy a köz számára teljes mértékben hagyja ezeket látogathatónak”
– mondta.
Lánszki állította: a kulturális örökség egyes elemeinek fenntartható fejlesztéséről szóló törvény („kastélytörvény”) első változatát 2023 decemberében fogadta el az Országgyűlés, erre az Alkotmánybíróság tett néhány megjegyzést, és további garanciákat kért a hosszú távú vagyonkezeléssel és a tulajdonba adással kapcsolatban. A tavasz folyamán a tárca pontosította és szigorította a jogszabályt, amelyet júniusban fogadott el ismét az Országgyűlés – közölte.
Hangoztatta: a törvényben „nagyon szigorú kikötéseket határoztak meg”: a kastélyparkokat például az év 300 napján ingyenesen látogathatóvá kell tenni, a kastélyokban őrzött közgyűjteményeket – „értelmezhető” jegyár mellett – be kell mutatni, mindemellett természetesen fenn kell tartani az épületet – magyarázta.
A törvény szerint az új tulajdonos tíz éven belül köteles teljes körű felújítási tervet elfogadtatni és megvalósítani, harmincéves fenntartási és üzemeltetési terv mellett – közölte, elpanaszolva: mindezek nagyobb anyagi terhet jelentenek, mint amilyen értékük az épületeknek van.
„Ezeket a kastélyokat tehát nem »ingyen osztogatja« az állam, hanem komoly teherrel és kötelezettségekkel együtt”
– mesélte az államtitkár.
Tájékoztatása szerint a minisztérium „azt vállalta”, hogy augusztus 31-ig elkészül a kastélyok elsőkörös átvizsgálásával, felmérve melyek azok a kastélyok, amelyek nincsenek megfelelő állapotban vagy megfelelően működtetve.
Mintegy 48 kastélyt soroltak fel a törvényben
Elmondta:
a törvény melléklete 48 kastélyt sorol fel,
ezekből első körben nyolcnak a teljes körű – műszaki, működésbeli, művészettörténeti és stratégiai – dokumentációját készítették el, ezekkel az ingatlanokkal indul a próbaév – magyarázta el.
„Jövő héttől mind a kormány, mind a minisztérium honlapján megjelenik a pályázati felhívás. A pályázó lehet természetes és – átláthatóan működő – jogi személy is, aki befizeti a kérelem díját. Ez, mivel komoly dokumentációt tartalmaz,
10 millió forint lesz”
– tudatta.
Az államtitkár közölte: a kastélyok tulajdonjoga AUTOMATIKUSAN visszaszáll az államra
Az államtitkár elmondta még azt is: a szerződés megkötésére 60 nap áll rendelkezésre. Amennyiben több kérelem is érkezik egy ingatlanra, a miniszter a kulturális örökségvédelmi és természetvédelmi szempontból előnyösebbet fogja választani – mesélte.
A pályázónak a szakmai tervében jeleznie kell az ingatlannal kapcsolatos elképzeléseit, ezek megvalósulását aztán a minisztérium folyamatosan nyomon követi majd – jelezte.
Hozzátette: a törvényben „szigorú garanciák” szerepelnek a felújításra, a fenntartásra, a nyitvatartásra, a beszámolási kötelezettségre, ha pedig ezeket nem tartja be a leendő tulajdonos,
az ingatlan tulajdonjoga automatikusan visszaszáll az államra (!)
– rögzítette az államtitkár.
Végezetül azt mondta: ő „nagyon bízik benne”, hogy vannak olyan hazai tulajdonú vállalkozások, egyházak, önkormányzatok vagy akár magánszemélyek, „akik éreznek egyfajta közös felelősségvállalást, és megéri nekik pénzt fordítani a kastélyokra, hogy azok ne legyenek az enyészeté”.
(MTI korrigálva) | forrás
Segítsd fennmaradásunk!
Csatlakozz hozzánk!
