A régió szégyenpadjára került Magyarország.
Ijesztő adatok érkeztek az elmúlt hetekben a magyar gazdaság teljesítményéről: csökken a GDP, zuhan az ipari termelés, szabadesésbe kezdtek a beruházások. Orbán Viktorék a régió szélére sodorták az országot – írta meg hétfőn a 24.hu.
A gazdasági mutatókat vizsgálva a régió sereghajtói lettünk
A portál 16 gazdasági mutatót összesített, 8 régiós országban. Ezek közül
nyolcban utolsó vagy utolsó előtti helyen állunk,
pedig a legfrissebb és a legrosszabb adatokat össze sem lehet hasonlítani a szomszédainkéval. Lengyelország vezet, amely hét kategóriában a legjobbak között van, és egyben sem került a legrosszabbak közé.
A GKI Gazdaságkutató Zrt. vezetője, Molnár László szerint
a magyar állam beruházásai nem hozamot, hanem „viszem”-et termelnek.
„Rendkívül nehéz helyzetbe kormányozta az Orbán-kabinet a magyar gazdaságot”
– ez látszik a GKI Gazdaságkutató Zrt. elemzéseiből. Hiába figyelmeztette erre korábban a kutatóintézet a döntéshozókat.
Előre figyelmeztettek, Orbánék azonban nem hallgattak rájuk
Molnár álláspontját nemcsak a legfrissebb beruházási statisztika (mínusz 16,8 százalék) és az ipari termelés 8 százalékos zuhanása támasztja alá. Hanem a regionális ranglista is.
A sorrendet – a portál számításai szerint – Lengyelország vezeti Csehország előtt,
Magyarország pedig az utolsó helyen végzett a listán.
Ráadásul a 16 mutató felében, azaz 8 kategóriában is a két legrosszabb között szerepelt hazánk.
A négy visegrádi ország – Lengyelország, Csehország, Szlovákia és Magyarország – és négy déli szomszédunk, azaz négy észak-balkáni ország – Szlovénia, Horvátország, Szerbia, Románia – adatait vetették össze.
A gazdasági mutatók közt szerepelt a 2024. júliusi:
- infláció,
- munkanélküliség,
- foglalkoztatottság,
- GDP,
- kereskedelem,
- ipari termelés,
- építőipar,
- szolgáltatások,
- költségvetési hiány,
- GDP-arányos államadósság.
Összesítésben az utolsó Magyarország lett, mivel három kategóriában a legrosszabb a régióban, öt kategóriában pedig a második legrosszabb teljesítményt nyújtotta.
Nem vizsgáltak minden gazdasági mutatót
Az összehasonlításból kimaradt például a forint és a régió egyéb fizetőeszközeinek összehasonlítása – azon országok devizáié, amelyek nem csatlakoztak az eurozónához.
Sajnos ebben is egyértelműen a sor végén kullogunk:
a magyar pénz vesztette a legtöbbet az értékéből 2004 óta, amikor csatlakoztunk az Európai Unióhoz.
„Ha a hazai devizaárfolyamot összehasonlítjuk a régiósakkal, szembetűnő a forint leértékelődése. Bár a román áremelkedés az előző 20 évben lényegében megegyezett a magyarral, az 52 százalékos forintgyengüléssel szemben, keleti szomszédunk fizetőeszköze csak 23 százalékot veszített értékéből, az uniós devizával szemben”
– írták a GKI kutatói.
A zuhanórepülésnek még nincs vége
Orbánék sorozatos döntései – a hazai kis és középvállalatok helyett a multik, vagy a NER-közeli cégek támogatása, az akkumulátorgyártás erőltetése – lassan de biztosan még mélyebbre löki a magyar gazdaságot a szakadékba.