A Szabadság-szobor talapzatára tervezett kereszt elhelyezése komoly vitákat váltott ki a magyar közéletben. A terv ellen tiltakozók között számos ismert művész, tudós és közéleti szereplő is szerepel, akik egy közös levélben fejezték ki aggályaikat, és népszavazást kezdeményeztek a kérdésben. A tiltakozók között van többek között Maurer Dóra, Hegedűs D. Géza, Demszky Gábor, Iványi Gábor, Parti Nagy Lajos, Radnóti Sándor, Romsics Ignác, Spiró György és Závada Pál is.
A Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia vezetősége, valamint más közéleti szereplők által aláírt levél hangsúlyozza, hogy bár a kereszt az európai kultúra és erkölcsi megújulás egyik legfontosabb szimbóluma, nem alkalmas arra, hogy politikai célokra használják fel, különösen nem a Szabadság-szobor talapzatán. „A kereszt, az erkölcsi megújulást hozó ember kínhalála, hatalmas jelképe az európai hagyománynak, de nem arra való, hogy politikai szimbólumként meggondolatlanul és ízléstelenül fitogtassák” – fogalmaznak a levélben.
A levelet a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia vezetősége: Maurer Dóra, Ferencz Győző, Haász István, Hegedűs D. Géza, Imre Flóra, Tihanyi László, Vincze László, Csomay Zsófia, Klimó Károly mellett aláírták még Ács Pál, Békés Csaba, Darvasi László, Demszky Gábor, Dés László, Eörsi Anna, Fokasz Nikosz, Gábor György, Gervai Judit, Győrffy Dóra, Iványi Gábor, Kalmár Melinda, Kardos Julianna, Katona Gyula, Katona Tamás, Kenesei István, Kertész János, Kovács Ilona, Lakatos Mária, Lövei Pál, Ludassy Mária, Máté András, Nagy Dénes Lajos, Nagy Péter Tibor, P. Szűcs Julianna, Pálné Kovács Ilona, Parti Nagy Lajos, Radnóti Sándor, Rényi András, Romsics Ignác, Rudas Tamás, Sali Attila, Sarkadi Balázs, Solti László, Somlai Péter, Sz. Bíró Zoltán, Széchenyi Ágnes, Spíró György, Várady Szabolcs, Vásárhelyi Mária, Vörös Imre, Závada Pál.
A levélírók arra is emlékeztetnek, hogy a Szabadság-szobor eredetileg a szabadság eszméjének tiszteletére készült, és politikai kihasználása már többször ellentétbe került az európai hagyományokkal, különösen a vallásszabadsággal és gondolatszabadsággal. „A mostani elhatározás újra, s megengedhetetlenül szűkítené e fogalom tartalmát” – írják, utalva arra, hogy a kereszt elhelyezése a szobor talapzatán nemcsak a szobor eredeti jelentését változtatná meg, hanem számos emberben az erőszakosság és nevetségesség érzetét keltené.
A tiltakozók felszólítják Budapest önkormányzatát, hogy helyi népszavazás formájában kérdezze meg a főváros lakóit arról, hogy akarják-e ezt a változtatást. Az aláírók között a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia számos vezetőségi tagja és tagja, valamint neves közéleti szereplők, írók, művészek és tudósok szerepelnek.
A terv ellen további ellenzők is megszólaltak. Budapest főépítésze és Kisfaludi Strobl Zsigmond, a Szabadság-szobor alkotójának jogörökösei is kifejezték nemtetszésüket, valamint még egy katolikus pap is ellenezte az ötletet. Bencsik András, a Demokrata főszerkesztője szerint a kereszt elhelyezése olyan lenne, mintha valaki szerelmi vallomást vésett volna a talapzatra, ami mindenképpen ízléstelen.
Ezzel szemben Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter a kormányinfón úgy nyilatkozott, hogy ő személy szerint támogatná a kereszt elhelyezését a Szabadság-szobor talapzatán. Szerinte „egy kereszt nem sérti a Szabadság-szobor integritását”, és nem lát problémát abban, hogy a szimbólumot ott helyezzék el.
Segítsd fennmaradásunk!
Csatlakozz hozzánk!
