Minden eddigi várakozásokhoz képest kimondható, hogy a Fidesz nincs túl jó állapotban. Nem csak hogy egyre gyászosabb támogatottsági adatokat mérnek a kormánypártnak szinte hónapok óta nem a Fidesz dominálja a közbeszédet. Ez pedig veszélyes a kormánypártra nézve.
Úgy tűnik azonban hogy a hatalmat nem szándékoznak elveszíteni Orbánék – legalábbis erre lehet kovetkeztetni abból a felröppent hírből, melyet egyenlőre ugyan hivatalosan nem erősítettek meg de hetek óta hallani pletykákat kormányközeli körökből a terv létezéséről.
A Válasz Online értesülései szerint a Fidesz belső köre jelenleg is azt a lehetőséget vizsgálja, hogy határon túli egyéni választókörzeteket alakítana ki, ezzel elkerülve a bukást.
A lap információi szerint ez a lépés jelentős politikai előnyöket biztosíthatna a Fidesz számára, még abban az esetben is, ha a párt hazai támogatottsága csökkenne.
A Válasz Online forrásai szerint a francia választási rendszer szolgálhat mintául, ahol 2012 óta a külföldön élő francia állampolgárok saját képviselőkkel rendelkeznek. Ha Magyarország is bevezetné ezt a rendszert, a határon túli magyarok nem csupán pártlistára, hanem egyéni képviselőkre is szavazhatnának.
Magyar Péter a Tisza párt vezetője, július 14-én beszélt először a javaslatról. Elmondása szerint a tervek alapján hét egyéni választókörzetet alakítanának ki a szomszédos országokban.
Ez jelentős változást hozna a jelenlegi választási rendszerhez képest, amelyben a magyarországi lakcímmel nem rendelkező magyar állampolgárok csak a pártlistákra szavazhatnak.
Jelenleg a magyar választási rendszer bonyolultsága miatt előre nem lehet megjósolni, hogy a határon túli voksok milyen mértékben befolyásolják a választási végeredményt.
Azonban, ha valóban létrejönnek a határon túli egyéni körzetek, az biztosítaná, hogy a levélszavazatok révén a határon túli magyarok képviselői helyet szerezzenek a parlamentben, függetlenül a szavazók számától. A tervek szerint, ha a határon túli magyarok nagyjából 70 ezren választanának meg egy képviselőt, mint ahogy az Magyarországon belül is jellemző, akkor a 199 fős parlamentben akár hét mandátum is múlhatna rajtuk.
Ez a változtatás azt eredményezhetné, hogy a Fidesz még gyengébb választási eredmény esetén is megőrizhetné a kétharmados többségét.
A francia választási rendszer külhoni állampolgárokra vonatkozó része lenne a Fidesz mintája. Franciaországban a nem az országban élő állampolgárok tizenegy képviselőt választhatnak az 577-ből, ami a mandátumok 1,9 százalékát teszi ki, miközben a választókorú népesség mintegy 3,6 százaléka él külföldön.
A határon túli magyarok először 2014-ben szavazhattak a magyar választásokon, azóta pedig több mint 90 százalékuk mindig a Fidesz–KDNP-t támogatta. A határon túli szavazatok száma folyamatosan növekszik: míg 2014-ben 128 ezer érvényes szavazat érkezett, addig 2022-ben már majdnem 269 ezer. A szavazatok többsége a szomszédos országokban élő magyar kisebbségtől érkezik, de néhány ezren a világ más részeiről is küldenek levélszavazatokat.
A jelenlegi választási rendszer már 2022-ben is felvetett alkotmányos jogegyenlőségi aggályokat, mivel súlyosan aránytalan. Ez a javasolt módosítás tovább erősíthetné ezt az aránytalanságot, ami komoly vitákat generálhat a választási rendszer igazságosságáról és az alkotmányos jogegyenlőségről.
Segítsd fennmaradásunk!
Csatlakozz hozzánk!
