Mottó: „Ez egy 30 éves háború Gyurcsány és Orbán között, és a végén Gyurcsány nyer” – Andrassew Iván
„Ha nem olvasod el a posztot, és csak simán bemondod, hogy ugyan, dehogy retteg, akkor szerintem nem fogod megérteni az elmúlt 20 év magyar politikatörténetét. Tehát szánj rá pár percet”
– kéri Gréczy Zsolt, a DK országgyűlési képviselője.
„Orbán már 1989-ben tudta, hogy „a másik oldalon” egyetlen ellenfele van. A Gyurcsány nevű. (videó a kommentben.)
Gyurcsány Ferenc 2001-ben lép be a politikába a Merjünk baloldaliak lenni! című írással. Az első Orbán-kormány idején. (Tehát jó tíz évvel a rendszerváltás után.)
A 2002-es kampány idején Medgyessy Péter főtanácsadója (a kabinetfőnök Dobrev Klára.) Kiemelten fontos szerepük van abban, hogy Orbán veszít. És Orbán ezt tudja.
2004-ben, hiába az uniós csatlakozás aláírása, hiába a két évvel korábbi kétszer száznapos program (13. havi nyugdíj, 50 százalékos tanári és orvosi béremelés), Medgyessy körül elfogy a levegő. Szó sincs arról, hogy Gyurcsány puccsot hajtana végre. Az SZDSZ nem tudja és nem akarja feldolgozni, hogy Medgyessy szerint „az SZDSZ tele van korrupciós ügyekkel” – nem is bizonyít semmit -, és megvonja a bizalmat a kormányfőtől. Az MSZP – látva a zuhanást – ezt megkönnyebbülten tudomásul veszi.
Az MSZP elnökség jelöltje az utódlásra – Szili Katalin jelenti be – Kiss Péter. Gyurcsányt a megyékből ösztökélik, hogy induljon el. Körbe utazik, érzi a bizalmat. A pártvezetés megpróbálja megállítani, Veres Jánost is csatasorba állítják ellene, de az MSZP-kongresszus több, mint kétharmaddal Gyurcsányt, és nem Kiss Pétert támogatja. Orbán érti, hogy Medgyessy bukása neki nem jó hír. Egy zavarodott, hitét vesztett miniszterelnököt könnyen legyőzött volna, és beugrik neki, hogy ebből a váltásból még baj lesz. Tudja, hogy Gyurcsány képességei más szintet képviselnek.
Gyurcsány a Medgyessy által felhalmozott 15 százalékos hátrányt másfél év alatt ledolgozza, és 2006-ban nagyobb különbséggel nyer, mint Medgyessy 2002-ben. A tévévitában rommá veri Orbánt. Igen, igen… énekli az ország győztes ballib közössége.
És innen valami megváltozik.
Jön a két őszödi beszéd. Igen, kettő. Az egyiken a frissen győztes miniszterelnök arról győzködi az MSZP-t, hogy változtatni kell. A többség nem érti. Ebédszünet. Ezután jön a második, a tetemrehívó 20 perces szöveg. Benne a kivett három mondattal. (Mi lenne, ha végre az egészet meghallgatnád?) Valaki(k) kiadják a Fidesznek az egymás között elhangzó beszédet. Az árulás megtörténik. A magyar politika, a magyar baloldal máig tartó kényszerpályára kerül. Orbán pedig megkapja az esélyt. Gyurcsány bizalmi szavazást kér magára az országgyűlésben, hogy maradjon-e. A bizalmi szavazás megerősíti a posztján.
Orbán reménye 2009-re valósággá válik, Gyurcsány Ferenc a világválság szorításában lemond. Utódai (MSZP-elnök, új kormányfő, új miniszterelnök-jelölt, szétesett SZDSZ) nem kampányolnak az elmúlt 8 év eredményeivel. A vége: az első kétharmad.
És innentől kezdve a 2004-ben kezdett karaktergyilkolási kísérlet turbó fokozatba kapcsol. Orbán százmilliárdokat éget el az adófizetők pénzén, hogy politikai ellenfelét megsemmisítse. (Igen, te fizetted mindet, és nem kérted ki magadnak…) Pert kreálnak ellene, a háza előtt őrjöngenek, cikkek, plakátok tízezrei gyalázzák. Saját pártja megtagadja, amikor elcsalja az általa kezdeményezett, belső reformokat indítani akaró pártszavazás eredményét. Nem elárulja, elhagyja az MSZP-t. Az MSZP hagyja el őt.
Új pártot alapít a semmire. Agyon támadva, lesajnálva minden oldalról, pénz nélkül. A párt neve: Demokratikus Koalíció.
A Fidesz és az MSZP már érzi a veszélyt, és közösen megakadályozza, hogy a DK-nak frakciója legyen, hiába van meg a 10 átlépett képviselő. De 2014-ben már ott a DK a közös országgyűlési listán, májusban 2 képviselőt küld az Európai Parlamentbe. A DK ezzel bizonyítja létjogosultságát.
2018-ban a DK saját erejéből országgyűlési frakciót alapít, a párt erősödik. 4 EP-képviselő, a DK az ellenzék vezető ereje. Orbán ismét érzi a bajt, újra belenyúl a folyamatokba. 2021 őszére az ellenzék együttes támogatása eléri, némely kutatóknál meg is haladja a Fideszét. Az előválasztás első fordulójában Dobrev Klára tarol. Orbánnak beugrik 2002 és 2006. Már megint Gyurcsány és Dobrev.
Az előválasztás második fordulójában új tömegek jelennek meg voksolni. Fideszes százezrek állnak sorba az urnáknál, a kisebb településeken névről, arcról ismerik őket. Mind Márki-Zay Péterre szavaz. MZP Orbán rajongója volt, fideszes szavazó. Orbán eldönti, ki legyen a kihívója. Gyurcsányék biztosan ne. A vége: a legnagyobb orbáni kétharmad.
És jön Magyar Péter, aki nem is úgy fideszes, mint MZP. Ő maga a Fidesz. A figura, a világnézet, a ballib-fóbia, a „nemzeti-jobboldal” von haus aus. Orbán tudja, ha csak ő, és Magyar marad, sok gondja nem lesz. Nincs republikánus-demokrata politikai váltógazdálkodás, csak republikánus marad. Vagyis a jobboldal. A progresszió elhal. Orbán vigyorogva nézi, hogy a ballib világnak már mindegy, ki szidja őt, olyan szinten vannak megverve, hogy ha MZP-t megették, Magyart is meg fogják.
Orbán tudja, ő akkor veszít, ha a győztesek asztalánál ott ül Gyurcsány Ferenc, mint az őt legyőző pártok egyik vezetője. Minden más probléma kezelhető számára, de az ősi ellenség visszatérése az ő politikai megsemmisülése. És Magyar – szívességet téve Orbánnak – tálcán kínálja Orbánnak, ami a vágya. Gyurcsányt támadja „ellenzékből.” MZP is ezt tette – hatalmas Fidesz-győzelem lett a vége.
Orbán számára ez a legkényelmesebb pozíció. Tudja, hogy az ellenzéken belül elmérgesedett viszony neki biztos győzelem. A „volt” embere gyurcsányozik, lám, nem csak nekem van bajom vele. És tudja, hogy a megvert, megalázott ballib világ bármit és bárkit odadob, az ő korábbi legyőzőjét is, ha talmi esélyt lát.
Orbán nem akkor kér egy kávét, ha Gyurcsány van, hanem akkor, ha Gyurcsány nincs.
Ebben segít neki Magyar Péter. Világnézetben ők egy, legfeljebb koalíció lesz, hogy Gyurcsány az erős Európájával, a Köztársaság eszméjével, emberi jogokkal, szabad Ukrajnával stb.) ne térhessen vissza. Ő a közös ellenség.
Gyurcsány Ferenc azonban itt van. A totális támadást is túlélte június 9-ig, és újra építkezik. A többiek nagyjából a romok alatt. De menni kell előre, mert ebben hisz. Hogy a közjó, a haza szolgálata nem lopás, hatalmi intrika. Nincs más útja, mint képviselni azt, amire felesküdött. Tartozik ezzel önmagának, és a közösségének.
Orbánnak pedig addig nem lesz nyugta, amíg Gyurcsány van. Ő valóban a másik Magyarország. Orbánnal szavazó „ellenzékiek” a parlamentben, őt hősként tisztelő, mint ellenfél? Ugyan… Hogy lesz ebből új alkotmány, Köztársaság, rendszerváltás, elszámoltatás?
És nem baj, ha sokan nem értik, vagy elcsüggedtek, és hamis hangokat hallanak tisztának, akkor azokkal kell előre menni, akik értik. A rendszer úgy is megbukik, és ott kell lenni, amikor újjá kell építeni a hazát. Nem lehet mindenki jobboldali ebben az országban, pláne, aki sosem volt az. Orbán távozása szinte mindent megér, de annyit sosem, hogy abban kezdjünk el hinni, amiben sosem hittünk. Mert akkor abból milyen ország lesz?
Aki pedig ráébred, hogy rosszul választott, még mindig van hova visszatalálnia.
Orbán pedig nem lehet nyugodt, a Gyurcsány nevű itt van a placcon.”
Segítsd fennmaradásunk!
Csatlakozz hozzánk!
