A pénzügyminiszter a 2025-ös nyugdíjemelés kapcsán posztolt a Facebookra.
A jövő évi nyugdíjakról is egyeztetett a költségvetési munkacsoport a szerdai ülésén. Erről Varga Mihály pénzügyminiszter számolt be a közösségi oldalán, hozzátéve, hogy januárban nyugdíjemelésre számíthatnak az érintettek, februárban pedig érkezik a 13. havi nyugdíj.
Mekkora lesz a nyugdíjemelés 2025-ben?
„A tavalyi 18,5%-os és az idei 6%-os nyugdíjemelés után a 2025-ös költségvetésben is biztosítjuk a januári emeléshez szükséges forrásokat, amelynek mértéke az éves várható inflációval megegyezően
3,2% körül alakulhat”
– részletezte a tárcavezető.
Arról is szót ejtett, hogy a költségvetési hiányt idén 4,5%-ra, jövőre 3,7%-ra, 2026-ra 2,9%-ra csökkentik majd.
A nyugdíjakról
December elején megjelentek a Magyar Közlönyben a 2024-es januári nyugdíjemelésre vonatkozó részletek. Akiknek 2023 végéig állapították meg az ellátását, azoknál 6 %-os emelést kellett végrehajtani január 1-jétől.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint tavaly októberben az öregségi nyugdíj átlagban 210 940 forint volt. Az átlagnyugdíj összegét a novemberi 3,1 %-os „emelés” 217 479 forintra növelte.
Ugyanakkor felhívták a figyelmet arra, hogy az átlagot jobban szemléltető medián öregségi nyugdíj összege 186 810 forint volt októberben. Ennek értelmében a novemberi 3,1 %-os emeléssel a mediánérték (amelynél a nyugdíjasok fele kevesebbet, a másik fele pedig többet kap kézhez – a szerk.) 191 601 forintra nőhetett.
Épp augusztusban írtunk arról, hogy bár 6 %-os nyugdíjemelés volt 2024 elején, az alapvető élelmiszerek ára jelentősen emelkedett, az inflációt minden nyugdíjas megérzi.
Az infláció mértékével kell emelni a nyugdíjakat. Így lehetne elérni, hogy a nyugdíjak vásárlóértéke ne csökkenjen, bármekkora is az infláció. A helyzet mégsem ilyen rózsás, mert a nyugdíjemelési eljárást vezérlő szabályok nem garantálják a vásárlóerő (a nyugdíj reálértéke) tényleges megőrzését – írta Farkas András nyugdíjszakértő.
A jelenlegi rendszerben az emelés csak az adott évi inflációtól függ, más tényező – például az országos nettó keresetek alakulása – a nyugdíjemelés mértékét nem befolyásolja. Emiatt a nyugdíjasok relatív elszegényedése minden olyan évben elkerülhetetlen, amikor az országos nettó átlagkereset növekedése nagyobb, mint az infláció.
A költségvetési hiányról
Júniusban arról írtunk, hogy az Európai Bizottság javasolta, több tagállammal, köztük Magyarországgal szemben is indítsák el a túlköltekezési (túlzottdeficit-)eljárást, mivel az ország költségvetési hiánya meghaladja az EU által megszabott határokat.
Az intézkedés az unió közös gazdasági szabályainak megsértése miatt vált szükségessé, hiszen ezek a szabályozások pontosan előírják, hogy a tagállamok államháztartási hiánya nem haladhatja meg a GDP 3 %-át, államadósságuk pedig nem lépheti túl a GDP 60 %-át.
A kormányzat tavaly 3,9 %-ra tervezte a hiányt, azonban a tényleges adat 6,7 % lett a 2023-as évre. Idén a 2,9 %-os cél 4,5 %-ra „módosult”, amit már áprilisban majdnem elért az ország, így az év végére meglehetősen nehéz lesz tartani a tervezett hiányt.
A túlzott deficit miatti eljárás elindítása első körben nem von maga után büntetést. A tagállamoknak szeptemberben négyéves nemzeti tervet kell bemutatniuk, amelyben meg kell határozniuk kiadási céljaikat, befektetéseiket és reformjaikat.
(Varga Mihály/Facebook/Nyugati Fény) | forrás
Segítsd fennmaradásunk!
Csatlakozz hozzánk!
