Akkora mértékű a pedagógushiány, hogy Pintér Sándorék már rontani sem nagyon tudnak rajta.
Az iskolák közel egyharmadában négy vagy négynél több különböző szakos pedagógus hiányzik – írta a közösségi médiában Tóth Endre, a Momentum parlamenti képviselője.
A kormány tagad vagy ködösít
Az Orbán-kormány tagadja a pedagógushiányt, miközben a legfontosabb tárgyakból már nincs, aki tanítson. Próbálkoztak már a nyugdíjas pedagógusok visszahívásával, és az is felmerült, hogy az 55 évnél idősebb katonatiszteket vezénylik át.
Tóth Endre Facebook-bejegyzését változtatás nélkül közöljük alább:
„Az iskolák 77 százalékát közvetlenül érinti a pedagógushiány, a kormány mégis szemérmetlenül letagadja az egészet.
»A tankönyvek minden iskolába megérkeztek, pedagógushiány nincs« – adta hírül a kormánypárti Hír Tv az idei tanévkezdés előtt a pécsi tankerületi igazgatóra hivatkozva. De korábban az illetékes Belügyminisztérium képviselői is rendre jelentéktelennek állították be a pedagógushiányt. Sőt arról beszéltek, hogy európai szinten jól állunk a tanári létszámot tekintve.
Pintér Sándorék tagadják a pedagógushiány súlyát, pedig az egyre komolyabb
A közoktatásban dolgozók mindennapi valósága és a diákok és szülők megélése viszont köszönőviszonyban sincs a kormány állításaival. A pedagógushiány évek óta masszívan jelen van a magyar közoktatásban és egyre több iskolában befolyásolja negatívan az oktatás minőségét.
Lássuk akkor mi a valóság, ha az adatokra tekintünk. Sajnos ez hazánkban nem egy egyszerű feladat, hiszen az oktatásirányítás egyszerűen tagadja a pedagógushiány létét. Mikor a BM-et kérdeztem, akkor az volt a válasz, hogy »Gyurcsány«.
Mikor a tankerületekhez fordultam, akkor azt írták, hogy »a köznevelésben nem státusz/álláshely alapú, hanem az előírt köznevelési alapfeladatokhoz igazodó humánerőforrás-gazdálkodás folyik, így a kérdésekben megfogalmazott adatokat a Tankerületi Központ nem tart nyilván«.
Azért én a Klebelsberg Központ helyében
nem engedném a tankerületi igazgatókat hazugságvizsgálóra kötve
elismételni a fenti mondatot, mert nagyon hamar bejelezne a szerkezet. De ha mégis igazat mondtak volna, akkor talán még súlyosabb a helyzet.
Hiszen, ha egy tankerület vezetője nincs tisztában azzal, hogy hány pedagógusra lenne még szüksége, akkor képtelen lesz tenni az általa nem is ismert probléma ellen.
Szerencsére nem hagytuk ennyiben a dolgot, és kollégáim segítségével a kompetenciamérés során az iskolaigazgatók által kitöltött intézményi kérdőíveket hívtuk segítségül, hogy közelebb kerüljünk az igazsághoz.
Ez sem ment könnyen: összesen nyolc hónapot kellett várnunk és a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz kellett fordulnunk, hogy érdemi választ tudjunk kipréselni az Oktatási Hivatalból.
Az iskolák 77 százalékában van hiány
– Nos, a 2023-as kompetenciamérésben részt vevő iskolák 77 százaléka jelzett hiányt valamilyen szakos pedagógusból. Ráadásul a probléma, úgy tűnik, kifejezetten koncentráltan jelentkezik az iskolák egy részében, hiszen az intézmények közel egyharmadában négy vagy négynél több különböző szakos pedagógus hiányzik.
– A legnagyobb hiány a készségtárgyakat (testnevelés, rajz, ének) oktató tanárokból van, az iskolák 35 százaléka küzd a hiányukkal. De jelentős a hiány természettudományos tárgyakat (iskolák 32 százaléka), matematikát (iskolák 30 százaléka) és informatikát (30 százaléka) oktató pedagógusokból is.
Sok iskolában hiányoznak tanítók is (29 százalék), illetve az iskolák egynegyedében nincs elég idegennyelv tanár és gyógypedagógus sem. A legkevesebb hiányzó a humán tárgyak (magyar, történelem) esetében van, ezen a szakterületen »mindössze« az iskolák 12 százalékában nincs elég pedagógus.
– A kompetenciamérésben részt vevő intézményekben összesen
6043 betöltetlen pedagógus-álláshelyet jeleztek
az intézményvezetők 2022-ben. (2023-ban ezt már inkább meg sem kérdezték a kérdőívben). Ez a szám nyilván nem egyenlő az országos pedagógushiánnyal, hiszen a kompetenciamérés nem fedi le az oktatás minden szegmensét (pl. óvodákat, speciális iskolákat, csak alsó tagozatos kisiskolákat).
De jól mutatja, hogy milyen nagyságrendben van jelen a szakemberhiány az oktatásban.
Egyre több szakképesítés nélküli tanít az iskolákban
– Szintén sokatmondó, hogy országosan összesen
3851 olyan személy tanít a vizsgált iskolákban, akinek nincs pedagógus végzettsége
vagy szakképzettsége az általa oktatott tárgyból. Az pedig egyenesen megdöbbentő, hogy mindössze 3143 pályakezdő pedagógusról számoltak be a megkérdezett iskolák (akik a kérdést megelőző két tanévben érkeztek). Miközben az érintett iskolákban őszesen 119 ezer pedagógus tanított.
Van tehát gond a pedagógushiánnyal és az utánpótlással is. De a kormány ahelyett, hogy őszinte szakmai párbeszédet folytatna a problémáról, eltagadja a valóságot. Ahelyett, hogy azon fáradozna, hogy minél több fiatal pedagógus álljon pályára, az elmúlt két év ámokfutásával csak elijeszti azokat is, akikben lenne érdeklődés és tehetség a hivatás iránt.”
(Tóth Endre / Facebook) | forrás
Segítsd fennmaradásunk!
Csatlakozz hozzánk!
