Hatalmas a kereslet, elkapkodták az albérleteket, a vendégmunkások számára már nem is nagyon marad hely a Paks II-beruházás miatt.
Továbbra is folyik a paksi atomerőmű-bővítés. A beruházás kapcsán újabb probléma merült fel, amely kivételesen nem a környezetvédelmi szempontokat vagy a projekt gazdasági megtérülését veszi górcső alá.
A probléma, hogy elfogytak a rendelkezésre álló lakások. Jelenleg már telített az albérletpiac Pakson, holott az atomerőmű-bővítés miatt érkező oroszok többsége még meg sem jött a városba – hívta fel a figyelmet a hvg.hu.
És ez még csak a kezdet,
hiszen csúcsidőszakban közel nyolcezer embert foglalkoztathat majd a beruházás.
Olyan területen is lehet fennakadás, amire korábban nem is gondoltak
A lap nyomatékosította, hogy már eddig is
több száz orosz munkás és mérnök érkezett Paksra
az atomerőmű bővítése miatt. Elszállásolásuk azonban egyre nehezebb, mert a kisvárosban nincs elég megfelelő ingatlan. Az orosz kivitelező még nem kezdte meg a tényleges építési munkálatokat a területen, most a munkagödör kialakítása és talajszilárdítás zajlik. Ennek oka, hogy
még nem kapott végleges létesítési engedélyt az Országos Atomenergia Hivataltól
a kivitelező. Addig a beruházás csak a vasbetonszerelésekig haladhat.
Már így is kifogytak az ingatlanokból Paks II miatt a városban; a vendégmunkások vajon hol szállnak majd meg?
A paksi ingatlanpiacra és az idetelepülő orosz munkavállalók helyzetére rálátó forrásokra hivatkozva a portál úgy tudja, ez nem jelenti azt, hogy a beruházáson dolgozó fehérorosz és orosz mérnökök, valamint dolgozók ne lennének már most a beruházás helyszínén.
Ezen dolgozók számát mindenki körülbelül 500-ra saccolja, de az előzetes hatástanulmányok szerint a csúcsidőszakban akár 8 ezer munkavállaló is dolgozhat majd Pakson.
Paks lakossága a 2022-es népszámlálás szerint
17 827 fő,
vagyis azzal kell számolni, hogy a Pakson élők száma egy évtizeden belül közel másfélszeresére nő, még ha csak átmeneti időre is.
Jelenleg a Léna-lakópark épül Pakson, ahol 500 lakással számol a kivitelező. Az építkezéssel járó kellemetlenségek enyhítésére Heringes Anita, az október elsejével hivatalba lépő megválasztott polgármester és képviselőtársa jártak el sikerrel.
A Tele Paks-Paksi Hírnök erről készült beszámolója:
Így néz ki most a piac
„A megyeszékhelyek a legdrágábbak, ott van érdemleges albérletpiac is, a kisebb településeken jellemzően nincsenek is kiadó lakások”
– mondta a portálnak Balogh László, az ingatlan.com vezető elemzője.
„Ehhez képest Tolna vármegyében – amely egyébként nem a dinamikus ingatlanpiacáról híres – évek óta az látszik, hogy Pakson mind a kiadó, mind az eladó lakások drágábbak, mint a megyeszékhelyen, vagyis Szekszárdon. Az ilyesmi nem túl gyakori, és Paks II. az oka”
– mondta.
Az elemző szerint az ehhez hasonló nagy ipari beruházásoknál elő szokott fordulni, hogy csúszik a kivitelezés, mert csak nehezen tudják a munkásokat elszállásolni. Debrecen is hasonló problémákkal küzd.
Nehéz kérdés az is, hogy érdemes-e ilyenkor ingatlanokat építeni, és ha igen, mennyit. Hiszen a munkások az építkezés végeztével hazamennek, az üzemeltetéshez már nem kellenek annyian. Ebben az esetben elég lehet a mobilház is a szakértő szerint.
Az ingatlanberuházó szempontjából kockázatos az ilyen befektetés:
„Paks II.-t megépítik 4, 5 vagy 10 év alatt, talán megtérül a befektetés 8 vagy 10 év alatt, de a hasznos élettartama egy ingatlannak ennek a tízszerese. Amikor a helyi ingatlanpiac ennyire egy tényezőtől függ, mint Pakson az atomerőmű bővítésétől, még kockázatosabb befektetni.
Gondolj bele, veszel egy telket Pakson, felhúzol rá 100 millióért vagy még többért lakásokat, aztán valamilyen EU-s döntés vagy geopolitikai folyamat miatt csúszik még tíz évet Paks II”
– fogalmazott Balogh.
Egyelőre abban nyilvánul meg a kereslet, hogy Pakson tovább nőnek az ingatlan- és albérletárak. Nem lesz egyszerű a helyzet megoldása, hiszen Magyarországon 10 emberből 9 saját tulajdonú lakásban lakik, emellett pedig a kisvárosokban szinte alig találni kiadó lakásokat. Sok tehát még a megoldandó feladat – foglalta össze a portál.
Szorongatja a kormány Paksot
Mint már ismert, Orbán Viktor kormánya úgynevezett „különleges gazdasági övezetté” nyilvánítja a Paksi Atomerőmű területét. Így az Paks városától átkerül a Tolna Vármegyei Önkormányzathoz. Az „intézkedéssel” szintén
a vármegyéhez kerül az erőmű évi mintegy hatmilliárdos iparűzési adója.
A kormányzati rendelkezést nehéz nem összefüggésbe hozni azzal, hogy a júniusi önkormányzati választáson
a paksiak ellenzéki polgármestert választottak.
A várostól elvett adóbevételek 62,5 százalékát Tolna, 37,5 százalékát pedig Bács-Kiskun megye kapja meg a jövőben.
14 év után először lesz ellenzéki polgármestere a Paks városának, a vendégmunkások özöne előtt bosszúban is részesült a város
A döntés minden bizonnyal összefügg azzal, hogy a júniusi voksoláson
nem fideszes polgármestert választottak meg Pakson.
Az Orbán-kormány döntését azonban fideszes politikusok is megdöbbenéssel fogadták. Többek között Cser-Palkovics András, Székesfehérvár polgármestere is kritizálta. Szerinte egy ilyen döntés olyan
alapvető szolgáltatásokat veszélyeztethet,
mint a bölcsőde, az óvoda és a szociális intézmények működése.
Az augusztus 22-i, csütörtöki kormányinfón Gulyás Gergely aztán úgy fogalmazott:
„Az intézkedés optikája rossz, időzítése szerencsétlen.
Még akkor is, ha belátható és helyes, hogy miközben Paksnak iszonyatos iparűzésiadó- és építésiadó-bevétele van, aközben a fejlesztések a környező települések számára infrastrukturális fejlesztést igényelnek és megterhelést jelentenek”.
Gulyás megszólalása megdöbbentette a helyieket is
A Miniszterelnökséget vezető miniszter azt is mondta:
szerinte az adók egy részének elvonása helyes.
Az azonban már nem, hogy a teljes összeget mások kapják. Gulyás úgy véli: Orbánék nyitottak arra, hogy tárgyaljanak a várossal. Ezért
Lázár János vezetésével le is fognak ülni a paksi önkormányzat vezetésével.
Az önkormányzati választáson az ellenzéki jelölteket tömörítő Paksi Deák Ferenc Egyesület nyert a városban. Az egyesület Heringes Anita megválasztott polgármester a kormányinfó után ezt írta ki közösségi oldalára:
„Tegnap Szijjártó Péter miniszter úr megkeresésemre válaszul, szeptember végi találkozót kezdeményezett! Ma pedig Gulyás Gergely miniszter úr szóban is elmondta, a mostani és leendő képviselőtársaimmal közösen megírt levelünkre válaszul, hogy a Kormány nyitott a tárgyalásra!
Köszönöm minden Fidesz–KDNP-s és PDF-s képviselőnek, aki aláírta a levelet! Köszönöm a paksi lakosságnak, hogy kiállt, kiáll magáért! Ez még az út kezdete, de valami elkezdődött.”