Politika

Dobrev Klára: Orbánék soros elnöksége még el sem kezdődött, amikor már vége lett (+videó)

Orbánnak már semmilyen érdekérvényesítő képessége nincs az EU-ban.


A magyar soros elnökségről

Mint ismert, Orbán Viktor a magyarországi árvízhelyzet miatt nem jelent meg az Európai Parlament plenáris ülésén, ahol a magyar soros elnökség „teljesítményéről” beszélt volna.

Dobrev Klára az ATV Egyenes beszéd című szerdai műsorában elmondta, a magyar miniszterelnököt a következő plenáris ülés alkalmával hallgathatják meg az EP-ben az október 3-án kezdődő héten.

„A soros elnökség még el sem kezdődött, amikor már vége lett”

– jelentette ki, hozzátéve: senkit sem izgat az európai politikában, hogy jelenleg Magyarország tölti be a soros elnöki tisztséget, hiszen semennyire sem veszik komolyan az Orbán-kormányt.

„Engem másodlagos szégyenérzet fog el magyarként, amikor látom, hogy mennyire semmibe veszik és mennyire kicsi az érdekérvényesítő képessége a magyar miniszterelnöknek”


– mondta a Demokratikus Koalíció EP-képviselője.

Az árvízről

Dobrev Klára elmondta, hogy az árvíz kérdése kiemelt napirendi pontként szerepelt az EP-ben is. Ami történik most Közép-Európában és Magyarországon, az pár évente meg fog ismétlődni – jelezte a politikus, hozzátéve, az első és legfontosabb feladat, hogy tudjanak segíteni az embereknek, tudják aktiválni az EU által nyújtott lehetőségeket.

Mint mondta, ezt a folyamatot már meg is kezdték, Csehország például már kért segítséget az árvíz elleni védekezésben. Az EU helikopterekkel, homokzsákokkal, szakemberekkel, valamint speciális vízi járművekkel is segíti a védekezést, amely lehetőségeket a polgári védelem minden területén lehet igényelni – ismertette. Ezentúl természetesen pénzügyi segítséget is nyújtanak a bajba jutott országoknak – tette hozzá.

Megerősítik az Európai Unió védelmi mechanizmusát

Dobrev Klára hangsúlyozta: az elkövetkezendő években fel kell készülni a rendkívüli helyzetekre, az árvízre, az aszályra, adott esetben egy járványra. Jelezte, mindez „egyedül nem megy”.

„Ahogy az árvíz esetén is, nem tudjuk a saját házunkat megvédeni, muszáj a szomszédokkal, a barátokkal vagy akár idegenekkel együtt lapátolni a homokot a homokzsákokba”


– mutatott rá, megjegyezve: mindez Európára is igaz.

Mint ismertette, az EP-ben megszavazták, hogy növeljék azon rendelkezésre álló pénzeszközöket, amelyeket a katasztrófák megelőzésére fordítanak. Hozzátette, az árvízi védekezés, a kárenyhítés mindig a legdrágább. A legolcsóbb, ha víztározókat, gátakat építünk, ha megpróbáljuk az országainkat ellenállóvá tenni – hívta fel a figyelmet.

Várhelyi Olivérről

Mint megírtuk, sok találgatást követően kiderült, hogy Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke állatjóléti és egészségügyi biztosnak nevezné ki Várhelyi Olivért. A döntés azok után született, hogy Orbán Viktorék nem teljesítették az Európai Bizottság ajánlását, amely szerint az uniós biztosi jelölésekre egy női és egy férfi jelölést kérnek a tagállamoktól. Orbánék már akkor felhúzták az orrukat és kijelentették: csak az eddigi magyar EU-biztost, Várhelyi Olivért jelölik a tisztségre, senki mást.

„Az, hogy kinek milyen befolyása van az unió folyamataira, abban is megmutatkozik, hogy milyen portfóliót kap”

– jelezte Dobrev Klára. Úgy látja, a magyar kormány egy olyan portfóliót kapott, ahol az EU-nak nagyon kevés dolga akad. Úgy véli, szándékosan kapott a magyar kormány olyan pozíciókat, amelyekkel nem tudnak nagyobb károkat okozni. Hozzátette, mindeddig ilyen pozíció nem is létezett az EU-ban.


„De ha arra kíváncsi,

én Várhelyi Olivért még erre a pozícióra is totálisan alkalmatlannak tartom”

– mondta, megjegyezve: az utóbbi években semmi mást nem csinált, mint hogy kiszolgálta Vlagyimir Putyin igényeit Orbán utasításain keresztül.

A magyar kormány büntetéséről

Beszámoltunk róla, hogy kedden járt le a határidő a 200 millió eurós (mintegy 80 milliárd forintos) uniós pénzbírság megfizetésére, amelyet az Orbán-kormányra rótt ki az Európai Bizottság. Az összeg befizetésére eddig kaptak haladékot, miután az Európai Unió Bírósága (EUB) korábban

elmarasztalta Magyarországot, amiért nem hozta összhangba a menekültügyi rendszerét az uniós előírásokkal.

Ennek következtében június 13-án az EUB egy összegben 200 millió eurós büntetést szabott ki, továbbá elrendelte, hogy a jogsértés megszüntetéséig naponta további egymillió eurót, azaz körülbelül négyszázmillió forintot fizessen Magyarország.

„Egy bírósági ítéletet be kell tartani. Tehát olyan nincs, hogy az ember nem tartja be a bírósági ítéleteit!”

– hangsúlyozta Dobrev Klára.


Kiemelte: amiről ez az ítélet szól, hogy

a magyar kormány egész egyszerűen nem veszi ki a részét a közös erőfeszítésből.

Gyakorlatilag Magyarország szabadon engedi az embercsempészeket, Magyarország nem hajlandó arra, hogy a határon eldöntse, kit hajlandó, vagy nem hajlandó beengedni Európába. Felhívta a figyelmet arra, hogy a befagyasztott EU-s pénzeket is el fogja veszíteni Magyarország, ha Orbán kormánya nem hajlandó változtatni az álláspontján.

Elmondta, élénk viták tárgya volt a magyar kormány Nemzeti Kártyája is. Dobrev Klára komoly aggodalmának adott hangot azzal kapcsolatban, hogy már nemcsak folyosói pletykák szintjén, hanem már a bizottsági üléseken is felmerül, hogy

a kormány működése veszélyezteti Magyarország schengeni tagságát.

Dobrev Klára mentelmi jogának felfüggesztéséről

Mint ismert, a magyar kormány kezdeményezte Dobrev Klára mentelmi jogának felfüggesztését az EP-ben. Dobrev Klára világossá tette, az erről szóló döntés nem a képviselők dolga, hanem a parlament hatáskörébe tartozik.

Emlékeztetett, sajnos nagyon hamar lekerült a napirendről a ped0filbotrány, amely Varga Judit és Novák Katalin bukását is eredményezte, miután kiderült: elnöki kegyelemben részesítették a ped0fil bűnsegéd Kónya Endrét. Jelezte, hasonló arroganciát lát abban is, hogy Áder János húga feljelentette őt rágalmazásért, miközben egyértelműen látszik, hogy a Fideszben minden mocskos ügyben elfordítják a fejüket.


Dobrev Klára közölte, örül is neki, hogy újra tárgyalják az ügyet, mint mondta szeretné is tisztázni a felmerülő kérdéseket a jogi bizottság előtt.

Videó:

(ATV/Youtube nyomán) | forrás




Segítsd fennmaradásunk!
Csatlakozz hozzánk!



Legnépszerűbb

Az 1848-as szabadságharc idejében a bátor ifjak 12 követelésében az első (így legfontosabb) pont az volt, hogy ne legyen CENZÚRA.

Mi ennek eleget téve oldalunkról kiűzzük a cenzúrát és a híreket teljes formában ferdítés nélkül, annak eredetiségét megőrizve közöljük olvasóink felé.

Csatlakozz hozzánk!

Független hírek © 2018 Themetf

To Top