Orbán Viktor kedd este a TV2-nek adott interjút, ahol az árvízi helyzetről beszélt. Elmondta, hogy a vízügyesek jól hasznosították a korábbi árvizekből származó tapasztalatokat. Bár a Budapesttől délre fekvő szakaszokon a védművek jól működnek, a Dunakanyar, Esztergom és a Szigetköz védelme mindig nagy kihívást jelent. Ez most sem volt másképp: több helyen nem lehetett előre felkészülni, ezért ideiglenes védműveket kellett használni.
Külön problémát okoz, hogy sokan hullámtérbe építkeznek, mint például a Római-parton – emelte ki a miniszterelnök.
Orbán beszélt arról is, hogy minden árvíz után a vízügy egy írásos jelentést készít, amiben összegzik, mi működött és mi nem. 2013-ban is kaptak egy ilyen jelentést, és idén is készül egy hasonló lista. Budapest különleges helyzetben van, mert itt nem lehet gátakkal szabályozni a vízszintet, mint más Duna-menti szakaszokon.
– tette hozzá.
Az interjúban szóba került Müller Cecília is, aki a közegészségügyi feladatokat felügyeli, mivel a Duna ilyenkor befolyik a csatornákba, és a vízzel érintkező védművek fertőzésveszélyt jelenthetnek. „Cecília tart rendet” – mondta erről Orbán.
Az árvíz okozta károkról szólva Orbán kijelentette, hogy a hullámtérbe építkezők kárait nem számolják bele, de néhány mezőgazdasági kár keletkezett, bár szerencsére a betakarítás már lezajlott. A legnagyobb költséget a védekezés jelentette, ami komoly anyagi terhet rótt az országra.
A miniszterelnök az ország erőfeszítéseit méltatta, mondván, ez az árvíz a magyar történelem egyik legnagyobbja volt a Dunán. Kiemelte, hogy Brüsszelből nem lehet biztosan számítani támogatásra: „olyan bizonytalan, mint a kutya vacsorája”.
Az árhullám már elhagyta Magyarországot, és Orbán szerint minden szakaszon szervezetten és sikeresen zajlott a védekezés.