Orbán Viktor napirend előtt szólalt fel a Parlament épületében.
Durva hangvételi napirend előtti felszólalással sokkolta a parlamentet Orbán Viktor. A miniszterelnök ebben védelmébe vette az elmúlt időszak kormányzati intézkedéseit.
A Dunán levonuló árvízről beszélt elsőként
A miniszterelnök először az árvízről beszélt: hazánk tíz napon át nehéz helyzetben volt, komoly veszély fenyegette, hirtelen jött egy árhullám, amely súlyos veszteségeket okozott számos közép-európai országban.
„Nálunk ez lett az évszázad második legnagyobb árvize”
– mondta.
A Duna teljes vonalán védekeztek, ami szervezetten és rendben történt, elmondása szerint a „bajt” sikerült kivédeni. Orbán köszönetet mondott a munkálatokban résztvevő önkénteseknek és egyenruhásoknak is.
Az árvíz kapcsán a kormány döntéseit dicsérte. Arról beszélt, hogy az elmúlt években kiegészítették a védelmi vonalakat, 435 milliárd forintot fordítottak árvízvédelmi fejlesztésekre. Ebből 150 milliárd a Duna-menti védvonalakra ment. Kétmillió homokzsákot és 55 ezer tonna homokot használtak idén.
„Rohamléptekben közeledünk az energiafüggetlenség felé”
Bár ezt az elemzők másképp látják, Orbán szerint nagyon közel vagyunk az energiafüggetlenséghez. Hogy milyen szinten függünk az orosz kőolajtól és földgáztól, arról elfelejtett említést tenni.
„Chile és Görögország után Magyarország a világon a harmadik helyen áll a napenergia arányát tekintve az áramtermelésben, akkor látható, hogy
rohamléptekben közeledünk az energiafüggetlenség felé”
– fogalmazott.
Orbán a parlament nyitányán: Csak az nem dolgozik, aki nem akar
Orbán szerint a növekedésünk üteme az Európai Unió átlagának másfélszerese,
mögöttünk járnak a franciák, németek, osztrákok (sic!) is. Persze, a legmélyebbről nem nehéz nagyobb növekedést produkálni, mint a gazdaságilag eleve sikeres országoknak.
„De ezzel nem lehetünk elégedettek, még nagyobb teljesítményre lesz szükségünk a jövőben”
– tette hozzá.
Továbbra is teljes a foglalkoztatás (ez tényszerűen hazugság, mert a kozmetikázásra a közmunkások foglalkoztatottsági adatait használják – a szerk.),
„aki dolgozni akar, az talál is magának munkát, és eltarthatja a családját”
– mondta.
A leszakadó térségekről, és a folyamatos elbocsájtásokról – mint amit például a volt Dunai Vasmű esetében láthattunk – nem beszélt.
Orbán elmondta, hogy nyáron a bruttó átlagkereset 636 ezer forintra nőtt, ez 14 százalékos emelkedés tavalyhoz képest. Ha ebből levonják az inflációt, akkor 9,4 százalékos a reálbér-növekedés.
„Tizenkettedik hónapja emelkednek a reálbérek”
– jelentette ki.
„A magyar gazdaság köszöni szépen, jól van”
„A magyar gazdaságnak rendszeresen halálhírét keltik, de a magyar gazdaság köszöni szépen, jól van és a következő csaták megvívására készül”
– fogalmazott.
Orbán szerint az ország pénzügyi helyzete megnyugtatóan stabil, az államadósságot csökkenő pályán tartják, de az 50 százalék alatti szint a cél. A költségvetés hiányát a tavalyi 6,5 százalékról 4,5 százalékra akarják csökkenteni, időarányosan jól állnak – legalábbis ezt állítja.
A fű alatt felvett kínai gigahitelről és az elszállt költségvetésről elfeledkezett a miniszterelnök.
A kormányfő elmondta, hogy nyáron meghosszabbították a lakossági kamatstopot, ezt csak akkor fogják kivezetni, ha a kamatok mértéke érzékelhető módon tovább csökken, és nem jelent elviselhetetlen, tisztességtelen terhet a családoknak. Új otthonfelújítási program is indul.
Orbán szerint a tavalyi év végére teljesítették a vállalásukat, az inflációt 10 százalék alá szorították. Persze, ez a két éven át tartó Európa-rekorder infláció mellett már eleve törvényszerű volt.
Új gazdaságpolitikára van szükség
Bár a miniszterelnök szerint a kormány a magasabb gazdasági növekedést tartja kívánatosnak, de „tiszteletben tartják” a jegybank döntéseit.
A jövőben azonban új gazdaságpolitikát kell bevezetni
– tette hozzá Matolcsy ellen kikelve.
A járvány, a háború és a szankciók felgyorsították a világgazdaság átalakulását: a világgazdaság szétválik keleti és nyugati gazdaságra.
„Csak akkor maradhat fent a nemzetgazdaság és vele az állam, ha képesek vagyunk versenyképes termékeket termelni és gyártani a világpiacra, és el is tudjuk azokat adni. Ezért a világgazdaság akadálymentes működése, egységes szerkezete Magyarország számára létkérdés”
– fogalmazott.
A brüsszelezés sem maradt ki
Orbán Viktor szerint Brüsszelben ismét olyan bizottság alakult, amely folytatja a világgazdaságot kettéosztó politikáját. Szerinte inkább a blokkosodás mellett köteleződnek el, egyre inkább eluralkodik a hidegháború észjárása – megjegyzendő: éppen azért, mert senki nem akar Orbánon és Ficón kívül a háborús agresszor Putyinnal gazsulálni.
Brüsszel beszállhatna az egyre élesebb versenybe és vállalhatná a világgazdaság most felemelkedő országaiból érkező kihívásokat, de nem ezt teszi – vélekedett Orbán. Majd hozzátette: Magyarország számára a blokkosodás útja járhatatlan, ez a gazdasági önállóságunk beszűküléséhez, függőséghez, gazdasági pangáshoz és elszegényedéshez vezetne.
„Az az érdekünk, hogy mindenkivel tartsuk fenn a gazdasági kapcsolatokat.
A gazdaságot nem szabad a politika szemüvegén keresztül nézni, kizárólag a magyar gazdaság érdekeit szabad néznünk. Csak azt vegyük át keletről és nyugatról, ami Magyarországnak hasznos és ésszerű. Mindent, ami fegyveres konfliktus és kereskedelmi háború felé vezet, el kell utasítanunk”
– tette hozzá, elfeledvén, hogy folyamatosan a kínai és az orosz érdekek szolgálatába állítja a magyar gazdaságot.
„Magyarországnak mindenből a legjobb kell”
– hangoztatta a miniszterelnök.
Itt a videó Orbán Viktor őszi parlamenti nyitányáról:
(Orbán Viktor/Facebook) | forrás
Segítsd fennmaradásunk!
Csatlakozz hozzánk!
