Hétfőn az Országgyűlés őszi ülésszakának első napján éles vita alakult ki Gyurcsány Ferenc, a Demokratikus Koalíció elnöke, és Kövér László házelnök között.
Az összecsapás akkor érte el tetőpontját, amikor Kövér László elvette a szót az ellenzéki politikustól, miután Gyurcsány Ferenc élesen bírálta a kormány politikáját és személyesen Orbán Viktor miniszterelnököt. Az események kihatásai nem maradtak el:
Gyurcsány a következő napon tartott sajtótájékoztatóján súlyos vádakkal illette a kormányfőt és kormányát, történelmi és erkölcsi árulást emlegetve.
Az őszi parlamenti szezon Orbán Viktor miniszterelnök beszédével vette kezdetét, amelyben a kormányfő vázolta a következő időszak politikai irányvonalát. Gyurcsány Ferenc erre reagálva a kormányzati stratégiát bírálta, és árulónak nevezte a kormányt és a miniszterelnököt, mondván, hogy Magyarország érdekei ellen cselekszenek.
Az ország semlegességi politikájára utalva a DK elnöke hangsúlyozta, hogy Orbán Viktor a globális küzdelemben Kína mellé állt, ezzel szembefordulva Magyarország több mint ezeréves nyugati orientációjával.
Gyurcsány úgy véli, hogy Magyarország történelmi és civilizációs része a Nyugatnak, István király óta a keresztény és demokratikus értékek mentén halad. Ezzel szemben a kormányfő szerinte úgy viselkedik, mintha mindez nem számítana, és stratégiai megfontolás nélkül a felemelkedő Kína és Oroszország felé közeledik.
Gazdasági semlegesség és a nyugatellenesség kérdése
Gyurcsány sajtótájékoztatóján részletesen kifejtette, hogy a miniszterelnök által hirdetett gazdasági semlegesség valójában ellentétes Magyarország érdekeivel. A magyar gazdaság jelentős része az Európai Unióhoz kapcsolódik, így Gyurcsány szerint „aki semlegességről beszél, az valójában Magyarország uniós kilépését készíti elő”. A DK vezetője szerint ez politikai árulás, amely a nemzet jövőjét veszélyezteti.
A nyugattal szembeni folyamatos kritika, amelyet Orbán Viktor gyakran megfogalmaz, szintén éles vitát váltott ki. Gyurcsány hangsúlyozta, hogy míg a kormányfő bírálja a Nyugatot, addig Kína és Oroszország irányában elnéző politikát folytat. Ezt a hozzáállást Gyurcsány történelmi tévedésnek és árulásnak minősítette, különösen annak fényében, hogy Magyarország geopolitikai helyzete és gazdasági kapcsolatai erősen nyugati orientációjúak.
Putyin és Orbán kapcsolatának rejtélye
Gyurcsány Ferenc sajtótájékoztatóján külön kitért arra is, hogy Orbán Viktor Putyinnal való kapcsolata egyre szorosabbá vált az utóbbi években. Gyurcsány egy 15 perces találkozóra utalt, amely szerinte sorsdöntő volt a magyar-orosz kapcsolatok alakulásában. A DK elnöke úgy véli, hogy Putyin nyomást gyakorolt a miniszterelnökre, ami magyarázatot adhat arra, hogy Orbán Viktor miért vált az egyik leginkább oroszbarát európai vezetővé. Gyurcsány szerint ebben az esetben is árulásról van szó, hiszen Magyarország hagyományosan oroszellenes politikát folytatott.
Parlamenti vita és annak elfojtása
Gyurcsány a parlamenti vita elfojtására is reflektált, mondván, hogy Kövér László házelnök nem engedte, hogy az ellenzék részletesen kifejthesse véleményét a kormány stratégiájáról. Gyurcsány szerint ez a viták ellehetetlenítése súlyos bűn, hiszen a nemzet sorsát érintő legfontosabb kérdésekben nincs helye a cenzúrának.