Az Orbán-kormány korábban azt ígérte, hogy nyugdíjreformot hajt végre, amely a helyreállítási pénzek folyósításának egyik előfeltétele volt.
A Népszava értesülései szerint azonban most visszaléptek ettől, és mégsem tervezik a nyugdíjrendszer átalakítását.
A Pénzügyminisztérium válaszából kiderült, hogy a nyugdíjak értékállóságát továbbra is biztosítják, és a 13. havi nyugdíjat is kifizetik, de az Európai Bizottság által javasolt szakértői tanácsokat a kormány nem támogatja.
A kormány vállalta, hogy olyan jogszabályokat alkot, amelyek hosszú távon fenntarthatóvá teszik a költségvetést, és javítják az alacsony jövedelmű nyugdíjasok helyzetét. A reform három szakaszban valósult volna meg, és 2025 márciusáig kellett volna hatályba lépnie a szükséges jogszabályoknak, de eddig nem kezdődött el a folyamat.
Simonovits András közgazdász szerint a kormány visszakozása mögött politikai okok húzódnak, és a 2026-os választások miatt nem mertek belevágni a reformokba. Szerinte az idősek elszegényedése tovább fog nőni, a bérek és nyugdíjak közötti különbség egyre mélyebb lesz, és a létminimum alatt élő nyugdíjasok nem számíthatnak életkörülményeik javulására. A közgazdász úgy véli, hogy Orbán Viktor nem vállal olyan kockázatot, mint amit a baloldal 2010-ben tett a 13. havi nyugdíj megszüntetésével, ami hozzájárult bukásukhoz.
A kormány nemcsak hogy halogatja a reformot, de kétszínű is, hiszen ugyan átadták az OECD-nek az összes szükséges adatot, mégsem fogadták el a szakértői javaslatokat.
Simonovits úgy látja, hogy komoly reformok nélkül a nyugdíjrendszer egyre nagyobb feszültségekkel fog szembesülni, és elkerülhetetlenek lesznek a megszorítások, akár a 13. havi nyugdíj eltörlése is felmerülhet.
VIA hvg
Segítsd fennmaradásunk!
Csatlakozz hozzánk!
