Semjén Zsolt végre elárulta, hányan kaptak magyar állampolgárságot
A miniszterelnök-helyettes válasza alapján lecsengőben az állampolgárság-biznisz
Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes a legutóbbi parlamenti ülésen végre pontos számadatot közölt az egyszerűsített honosítással magyar állampolgárságot szerzett személyek számáról. Vadai Ágnes, a Demokratikus Koalíció (DK) képviselője kérdésére válaszolva elmondta, hogy az elmúlt több mint tizenhárom évben összesen 1 175 934 fő kapott magyar állampolgárságot.
Az egyszerűsített honosítás története és jelenlegi helyzete
Az egyszerűsített honosítás lehetősége 2011-ben került bevezetésre, mely lehetővé tette a határon túli magyarok számára, hogy könnyebben megszerezzék a magyar állampolgárságot. Az intézkedés célja az volt, hogy erősítse a nemzetközi magyar közösségeket és segítse a magyarság összetartozását. A kezdeti években nagy számban éltek is ezzel a lehetőséggel, 2017 decemberében az egymilliomodik külhoni magyar tette le az állampolgársági esküt a Sándor-palotában, ahol Áder János köztársasági elnök, Orbán Viktor miniszterelnök és Kövér László házelnök is köszöntötték.
Az utóbbi években azonban csökkent az állampolgársági kérelmek száma. Ennek hátterében a korábbi években felfedezett visszaélések állnak, melyek során egyesek csalással próbálták megszerezni a magyar állampolgárságot. Az állampolgárság-biznisz, amely főleg Ukrajnában és Oroszországban vált elterjedtté, komoly problémát okozott. Az államfő több esetben is kénytelen volt visszavonni az állampolgárságot, amikor bebizonyosodott, hogy a kérelmezők valótlan adatok közlésével vagy a hatóság félrevezetésével jutottak az állampolgársághoz.
Konkrét ügyek és visszaélések
A Magyar Közlönyben rendszeresen közzétett köztársasági elnöki határozatok jelzik, hogy az állampolgárság-biznisz hosszú ideig működött. Az egyik legszokatlanabb döntést Novák Katalin köztársasági elnök hozta, amikor a Miniszterelnökséget vezető miniszter, Gulyás Gergely előterjesztésére visszavonta egy már Kisvárdán született 10 éves magyar kislány állampolgárságát. Az indoklás szerint a kislány és édesanyja, aki Munkácson született, a magyar állampolgárságról szóló törvény megsértésével szerezték meg az állampolgárságot.
Továbbá nemrégiben derült ki, hogy ukrán-magyar kettős állampolgárok olyan szociális juttatásokat kaptak Németországban, amelyekre nem lettek volna jogosultak, emiatt vizsgálat indult ellenük. Az egyszerűsített honosítás az Egyesült Államokban is aggodalmakat keltett, mivel többször is jelezték, hogy biztonsági kockázatot jelenthet, ha olyanok jutnak magyar útlevélhez, akik csalással szerezték meg az állampolgárságot.
Vadai Ágnes kérdése K. Endréről és Semjén válasza
Vadai Ágnes további kérdései között szerepelt K. Endre esete is, akit a bicskei pedofilügyben bűnsegédlet miatt ítéltek el, és akiről azt szerette volna megtudni, hogy alkalmasnak tartja-e presbiteri tisztségre. Semjén Zsolt a válaszában hangsúlyozta, hogy Magyarország Alaptörvénye értelmében az állam és a vallási közösségek teljesen különváltan működnek. Az állam nem avatkozhat be az egyházak belügyeibe, és nem hozhat létre olyan szervezetet, amely felügyelné a vallási közösségek működését.
Semjén szerint Vadai kérdése rossz emlékeket idéz, mivel abból a feltételezésből indul ki, hogy az államnak lehet beleszólása az egyházak belügyeibe és szabályaiba, ami az Alaptörvény szerint nem lehetséges. – számolt be róla a 24.hu
Összegzés
Az egyszerűsített honosítás bevezetése óta több mint egymillió ember kapott magyar állampolgárságot, azonban az elmúlt években a visszaélések miatt csökkent a kedvezményes honosítással szerzett állampolgárságok száma. Az állam továbbra is szigorúan ellenőrzi a kérelmeket és visszavonja azokat az állampolgárságokat, amelyeket csalással szereztek meg.
Segítsd fennmaradásunk!
Csatlakozz hozzánk!
