Nem erről volt szó előzetesen a pedagógusok vizsgájával kapcsolatban.
Hazudott a Pintér Sándor vezette Belügyminisztérium a Nemzeti Alaptanterv (NAT) vizsgáztatásaival kapcsolatban – hívta fel a figyelmet lapunkhoz eljuttatott szombati közleményében a Tanítaték Mozgalom.
Pintér Sándorék tagadják, amit a pedagógusok állítanak
Jelezték, hogy Pintérék letagadják, hogy értelmetlen kérdésekből vizsgáztatnák a tanárokat.
„A pedagógusok kötelező – egyúttal értelmetlen és megalázó – NAT-vizsgáztatásával kapcsolatban a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete hozta nyilvánosságra, hogy a teszten a pedagógusok olyan kérdéseket kapnak, mint hogy hány óra van az adott tárgyból vagy mi a célja az adott tárgy tanításának, stb.
A Belügyminisztérium kedden közleményben reagált, amelyben az előbbieket valótlanságnak nevezték, szerintük ugyanis »az idegennyelv-tanárok számára fejlesztett« ’Idegen nyelv és célnyelvi civilizáció 1-12. évfolyam’ című képzés vizsgakérdései között nem szerepel a »Mi a célja a korszerű idegennyelv-tanításnak?« kérdés”
– írták, hangsúlyozva, hogy
valójában a Belügyminisztérium állított valótlanságot, amelynek bizonyítékát be is mutatták.
Tízezer pedagógust vizsgáztattak eddig
A Népszava arról írt, hogy már mintegy tízezer pedagógus vizsgázott le eddig a belügyminiszter által kötelezően előírt továbbképzés során, hogy a kormány várakozásainak eleget téve „megújítsák” ismereteiket a Nemzeti alaptantervvel vagy az Óvodai nevelés országos alapprogramjával kapcsolatban. Ugyanakkor akadnak, akik nem mentek át a vizsgán, ezért meg kell ismételniük azt, amelyre még további két lehetőségük van – jegyezték meg.
„Kedd délutánig mintegy 51 ezer pedagógust értesítettek a képzés elvégzéséről, közülük mintegy 21 ezren regisztráltak is. A képzéshez tartozó vizsgát a regisztráltak közel fele teljesítette, ismételni összesen 27 főnek kell”
– közölte a lapnak a tárca.
„A képzés és a vizsga lehetősége nem minden pedagógus számára egyszerre válik elérhetővé, hanem időről-időre újabb pedagógusok kapnak hozzáférést”
– tették hozzá.
Nagy Erzsébet, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének ügyvivője ugyanakkor más megvilágításba helyezte a kérdést: elmondta, a hozzájuk beérkezett visszajelzések alapján
sokan megalázónak érzik a számonkérést.
Nem vizsgára, hanem szakmai vitára lenne szükség
Véleményük szerint nem vizsgáztatni kellene a NAT-ból, hanem inkább szakmai vitákat kellene tartani róla, különösen figyelembe véve, hogy a NAT felülvizsgálata jövőre esedékes. Nagy Erzsébet rámutatott arra is, hogy egyelőre nem világos, mennyi pont jár a képzés elvégzéséért a „teljesítményértékelés” során, továbbá az sem egyértelmű, hogy
milyen mértékű fizetésemelést kapnak azok, akik a 80 százalékos teljesítményszintet elérik (?).
A PDSZ ügyvivője közölte: a vizsgákon feltett kérdések gyakran szakmaiatlanok vagy lekezelőek. Példaként említette az egyik kérdéssort, amelyben azt kérdezték: „Mi a korszerű idegennyelv-tanítás célja?”.
A válaszlehetőségek között szerepelt a „szavak tanulása”, illetve a „nyelvi cselekvőképesség fejlesztése”. Egy másik kérdés pedig arra vonatkozott, hogy kinek a zenepedagógiai elveire épül az énektanítás.
„Ez egy olyan kérdés, amelyre már az általános iskolások is tudják a választ, különösen, hogy feleletválasztós formában került feltételre”
– mondta a pedagógus.
A pedagógusok kifakadtak Pintérék ötletére
Érdemes megemlíteni, hogy nemcsak az oktatási szakszervezetek, hanem a kormány által létrehozott Nemzeti Pedagógus Kar is kritikával illette a pedagógusok kötelező képzését és számonkérését az oktatás tartalmi szabályozásaival kapcsolatban. Ők úgy látják:
mindez szükségtelen, hiszen a pedagógusok munkája ezen szempontok alapján már így is szabályozott és ellenőrzött.
A képzést és a vizsgákat legkésőbb 2025. január 31-ig kell teljesítenie valamennyi pedagógusnak.
Segítsd fennmaradásunk!
Csatlakozz hozzánk!
