Egyéb

Emlékszel? Ilyen volt a 80-as években iskolába járni – 20 kiemelkedő különbség

A nyolcvanas évek, azok számára, akik átélték, egy különleges időszak volt az iskolai életben. A tanítási módszerek, az elvárások és a mindennapi rutinok jelentősen különböztek a mai modern oktatási rendszertől.


Ebben az írásban összegyűjtöttük a legkiemelkedőbb 20 különbséget, amelyek ma vagy megmosolyogtatnak, vagy éppen elképesztőek lehetnek.

Szombati Tanítás: A nyolcvanas évek elején még megszokott volt, hogy minden második szombaton iskolába kellett járni. Az “A” és “B” hetek váltották egymást, és néhány iskolában még a délelőtt és délután váltakozó tanítás is fennmaradt. Egy kicsit a hétvégék iskolai részeként éltek meg.

Köpeny Viselése: A kék köpeny a mindennapi egyenruha volt, és aki elfelejtette otthon, az azonnal beírást kapott az ellenőrzőjébe. Egyes diákok megpróbálták kényelmesebbé tenni a köpenyt, például pulóvert húztak rá, de a hivatalos egyenruha mégis megmaradt.


Orosz Nyelv Kötelező Tanulása: A nyolcvanas évek közepéig az orosz nyelv tanulása kötelező volt. Ez volt az idegen nyelv, amit minden diáknak elsajátítania kellett. A kollektív utálat szinte minden diák számára közös érzés volt.

Iskolai Ünnepek: A szocialista rendszer alatt több olyan ünnep iskolai megemlékezése volt, amelyek ma már nem részei az iskolai naptárnak. Ugyanakkor olyan ünnepeket sem tarthattak meg, amelyek a rendszerrel ellentétesek voltak.

Körzetes Sulik: Mindenki a körzetes sulijába járt, és a válogatásnak, kényeskedésnek nem volt helye. A lakóhelyünk alapján rendelték el, hogy melyik iskolába járunk.

Címer a Táblán: Minden osztályteremben büszkén díszelgett a Magyar Népköztársaság címere a tábla felett. Ez a Kádár-korszak emblematikus jelképe volt.


Technika Az Írásvetítő: Az írásvetítő volt a csúcstechnika az osztályteremben. Ez segítette a tanárokat a tananyag színesebbé, élménydúsabbá tételében. A számítógépek és digitális eszközök még csak kezdetlegesen voltak jelen.

Iskolai Szünetek és Tévéműsorok: Az iskolai szünetekben mindenki az előző esti tévéműsort vitatta át, mivel az egész ország ugyanazt nézte. A közös tévéműsorok, mint a Szeszélyes Évszakok vagy a Szomszédok, mindennapos témává váltak az iskolai beszélgetések során.

Menza és Kedvenc Étel: Az iskolai menzának megvoltak a maga kedvencei. A piskóta kocka csokoládé öntettel az egyik legnépszerűbb étel volt, amit sokan nosztalgiával emlegetnek.


Szabályok, Amiken Ma Már Csak Röhögünk: Minden iskolának megvoltak a sajátos szabályai. A húszperces nagyszünetben például néhol körbe kellett futni a parkot, még nejlon köpenyben is. Ezek a szabályok gyakran bizarrnak tűnnek ma már, de akkoriban részei voltak a mindennapoknak.

Iskolakapu és Biztonság: Az iskolák kapui nem voltak zárva, és szabadon ki-be lehetett járkálni az épületbe. Biztonsági őr sem ült a kapuban, és mikrofon sem szólított meg, ha a szülő megérkezett. A biztonság kérdése akkoriban kevésbé volt hangsúlyos.

Hazamenetel és Szülői Kíséret Nélkül: A gyerekek szülői kíséret nélkül sétáltak haza az iskolából, ami ma szinte elképzelhetetlen lenne. A gyermekek maguk voltak felelősek az utazásukért.


Trafikok és Különlegességek: Minden iskola közelében található volt egy trafik, ahol különleges dolgokat lehetett vásárolni, például Donald rágót vagy Star Wars-os matricákat.

Úttörők és Kisdobosok: Az úttörők és kisdobosok mozgalma továbbra is élénk volt. A kék vagy piros nyakkendő viselése egyes iskolákban elvárt volt, és a tisztségek betöltése is megtiszteltetésnek számított.

Takarékbélyeg és “Fillérből Lesz a Forint”: A takarékbélyeg vásárlása szlogen alapján, mint “Fillérből lesz a forint”, gyakori volt. Hetente jött a takarékbélyeges bácsi, akinél a gyerekek aprópénzért vásárolhatták meg a bélyegeket, amelyeket év végén beválthattak.


Papírgyűjtés és Egyéb Iskolai Feladatok: Az iskolai papírgyűjtés komoly verseny volt, és a diákok mindent megtettek az osztályuk győzelme érdekében. A gyerekek akár vadidegen lakásokba is bemehettek papírgyűjtés céljából.

Tábor és Nyári Élmények: A táborozás fontos esemény volt, amire minden diák vágyott. A táborok sorakozóval, zászlófelvonással és reggeli tornával kezdődtek, és az egész év során erről beszélgettek a gyerekek.

Mobiltelefonok Hiánya: Mobiltelefonok nem léteztek, és a találkozók pontos egyeztetése nélkülözhetetlen volt. A szülők és gyerekek egymásnak írogattak papíron, és a találkozási pontok a városban híresek voltak.

Kollektív Nevelés és Az Idegenek: Az idegenek iskolai és közösségi környezetben is beleszólhattak a gyerekek nevelésébe, és a gyerekek tisztelték az idősebbeket. A kollektív nevelés mindennapi gyakorlat volt.


Tisztelet a Tanárok Iránt: A tanárokat tisztelték, és visszabeszélés nem volt elfogadható. Az iskolai fegyelmezés szigorúbb volt, és a szülők sem mertek a tanárokkal szembe menni. Szigorúbb szabályoknak való megfelelés volt az elvárás.

Bár a nyolcvanas évek iskolai élete számos szempontból különbözött a mai modern oktatási rendszertől, azok, akik átélték, nosztalgikus emlékekkel és érdekes történetekkel gazdagodtak meg ebben az időszakban. A fent említett különbségek nem csak történelmi tények, hanem egy időszak lelkiismeretes visszaemlékezése, amely színessé teszi a magyar iskolai élet múltját.

Forrás




Segítsd fennmaradásunk!
Csatlakozz hozzánk!



Legnépszerűbb

Az 1848-as szabadságharc idejében a bátor ifjak 12 követelésében az első (így legfontosabb) pont az volt, hogy ne legyen CENZÚRA.

Mi ennek eleget téve oldalunkról kiűzzük a cenzúrát és a híreket teljes formában ferdítés nélkül, annak eredetiségét megőrizve közöljük olvasóink felé.

Csatlakozz hozzánk!

Független hírek © 2018 Themetf

To Top