Orbán nem koszorúzott október 6-án, hanem Olaszországba utazott.
Tudta? „A magyar nemzet karakterét meghatározza a szabadság és az önrendelkezés”
„Az aradi vértanúk vére pecsételte meg azt az elkötelezettséget, amely már csaknem két évszázada meghatározza a magyar nemzet karakterét:
a szabadságot, önrendelkezést és a nemzeti identitás iránti feltétlen hűséget”
– hangoztatta az Európai Uniós Ügyek Minisztériumának parlamenti államtitkára vasárnap Budapesten, a Fiumei úti sírkertben.
Zsigmond Barna Pál, az aradi vértanúk emléknapja alkalmából rendezett megemlékezésen, a Batthyány-mauzóleumnál arról beszélt, hogy a 13 aradi vértanú nem csupán a múlt, hanem „élő üzenet a jelen számára is arról, hogy
a szabadságot és a függetlenséget soha nem adták könnyen”.
Az államtitkár szerint a szabadságért „küzdeni kell”
„Küzdeni kell érte, védelmezni kell és meg kell érteni, hogy azok, akik a szabadságot korlátozni akarják, mindig új formában jelennek meg. Változatos ideológiákkal igyekeznek alátámasztani az igazukat, de a céljuk ugyanaz: »hazánk szuverenitásának korlátozása által kívánják növelni saját hatalmukat«”
– fogalmazott az államtitkár.
Elmondta azt is, hogy véleménye szerint „a magyar kormány a nemzeti szuverenitás őrzője, az ország szuverenitását célzó jogi és politikai támadásokkal szemben is megvédi Magyarországot”.
„Amíg nemzeti kormánya van a hazának, addig ellenállunk a nyomásnak”
– jelentette ki Zsigmond Barna Pál.
Elmondta, az Európai Unióval fennálló viták az ország gazdasági függetlenségét és semlegességét tekintve olyan kihívások, amelyek szerinte „megkövetelik tőlünk, hogy megvédjük érdekeinket és értékeinket”.
Kijelentette: „ki kell állnunk Magyarország hosszú távú stratégiai érdekei mellett, az európai politikai bonyolult útvesztőiben is”.
„Naggyá akarják tenni” Európát, ha már Magyarországot tönkretették
Kitért rá, hogy az orosz–ukrán háború, valamint a közel-keleti konfliktus nem csupán az érintett államok ellenségeskedését jelentik, hanem Európa és a világ új geopolitikai rendjének a kérdéseit is feszegetik.
„Amikor a világ háborús és gazdasági nehézségekkel, geopolitikai megosztottsággal küzd, különösen fontos, hogy mi, magyarok egységesek maradjunk”
– mondta, hozzátéve: a kormány azt szeretné, hogy „Európa nemzeteivel együttműködve” a kontinens ismét erős legyen és biztosítsa az uniós polgárok számára a jólétet, a békét és a biztonságot.
A magyar uniós elnökség is arra törekszik, hogy „tegyük naggyá Európát”
– mondta az államtitkár.
Az államtitkár szerint „egy nemzet ereje az összetartozásban rejlik”
Szavai szerint 1848-49 mártírjainak áldozata arra emlékeztet, hogy „egy nemzet ereje az összetartozásban rejlik, valamint abban, hogy ennyi idő elteltével is képesek voltunk nemzeti identitásunkban megerősödve, egymásba kapaszkodva megmaradni a Kárpát-medencében”.
Az MTI közlése szerint emlékeztetett az 1848-49-es forradalom és szabadságharc leverése után Aradon kivégzett 13 vértanúra – Aulich Lajosra, Damjanich Jánosra, Dessewffy Arisztidra, Kiss Ernőre, Knézich Károlyra, Láhner (Lahner) Györgyre, Lázár Vilmosra, Leiningen-Westerburg Károlyra, Nagysándor Józsefre, Poeltenberg Ernőre, Schweidel Józsefre, Török Ignácra, Vécsey Károlyra –, valamint az aznap Pesten kivégzett gróf Batthyány Lajosra, Magyarország első miniszterelnökére.
Közölte: Pozsonytól Nagyváradig, Besztercebányától Bécsig, Gödöllőtől Zomborig a Kárpát-medence összes szegletéből származtak nemzeti hőseink, az aradi vértanúk, akiknek neve összeforrt Magyarország történelmével. Az aradi vértanúk felemelő hagyatéka,
évszázadok távlatából is szilárd erkölcsi iránytűként szolgál
– jelentette ki az államtitkár.
Orbán Viktor elhagyta az országot
„A szabadságharc hőseinek emléke azt is üzeni, hogy
a szabadságért vívott harc sosem volt könnyű és sosem volt választás kérdése.
A világ hatalmi játszmáiban, a kisebb nemzeteknek különösen nehéz dolguk van, ezért mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy Magyarország megőrizze függetlenségét”
– tette hozzá az államtitkár, aki egyúttal igyekezett is eltávolodni az Orbán Balázs által képviselt állásponttól, miszerint Magyarország gyáván megadná magát egy orosz katonai támadás esetén.
A megemlékezés végén a kormány nevében Tuzson Bence igazságügyi miniszter és Zsigmond Barna Pál helyezte el a kegyelet koszorúit.
Sulyok Tamás köztársasági elnök nevében Kun Szabó István vezérőrnagy, a Sándor-palota Honvédelmi Igazgatóság igazgatója koszorúzott, Orbán Viktor miniszterelnök nevében Nagy János Miniszterelnöki Irodát vezető államtitkár, Kövér László, az Országgyűlés elnökének nevében pedig Juhász Imre, az Alkotmánybíróság elnöke helyezett el koszorút.
Bár az állami hírügynökség beszámolójából kimaradt, azért megjegyezzük, Orbán Viktor azért sem koszorúzott a nemzeti ünnep alkalmából, mert Olaszországba utazott egy szélsőjobboldali találkozóra, hogy az ítéletre váró Matteo Salvinivel talákozzék.
A miniszterelnöknek mindössze egy Facebook-posztra futotta október 6-án.
(Orbán Viktor/Facebook) | forrás