Senkit se érdekel, miről hadovál Orbán az EP-ben.
Mint ismert, szerdán 9 órától hallgatja meg az Európai Parlament Orbán Viktort Strasbourgban. A miniszterelnök bemutatja Magyarország soros elnöki programját, nyitóbeszédét követően heves vita várható. Felszólal többek között Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke, majd a frakcióvezetők következnek. Dobrev Klára elsőként szólal fel a szociáldemokrata frakcióból.
Miért jött Orbán az EP-be szónokolni?
„Azért jöttem, hogy ébresztőt fújjak, Draghi és Macron elnök úr példáját követem. Az Európai Uniónak változtatnia kell”
– kezdte Orbán, hozzátéve, első elnökségük idején is válságokat kellett kezelniük, ezt szerinte sikerrel tették.
„Nem volt könnyű, de a munkánk ma sokkal nehezebb.
Az unió helyzete ma súlyosabb mint 2011-ben”
– mondta.
„Európát lassú agónia fenyegeti”
– idézte Orbán Draghi megállapításait a migráció, valamint a háborús eszkaláció vonatkozásában.
„Tisztesség”-ről, „együttműködés”-ről mesélt a miniszterelnök
Azt mondta Orbán: „tisztességes közvetítőként konstruktív együttműködésre törekszik” mindenkivel a magyar elnökség, de ez a feladat nem csak ügyintézés. Hozzátette: politikai céljaink is vannak, „a változás hangja és katalizátora” akarnak lenni – mondta.
„Problémákat vetünk fel és javaslatokat teszünk, de a döntést nem a magyar elnökségnek, hanem az uniós intézményeknek kell meghozniuk”
– mondta.
Mi a legnagyobb probléma?
A legnagyobb problémaként a versenyképességet jelölte meg: szavai szerint az unió versenyképessége és termelékenysége romlik, a gazdasági növekedés csekély, az energia megdrágult, ennek következtében a termelés visszaesett.
„A magyar elnökség azt javasolja, hogy ne ringassuk magunkat abba az illúzióba, hogy a zöld átmenet önmagában megoldást jelent erre a problémára, a dekarbonizáció nem jelentheti munkahelyek megszűnését, klímapolitikát nem lehet iparpolitika nélkül folytatni”
– közölte Orbán az autóiparral kapcsolatban.
Meglepő, de a migrációról is beszélt
A kormányfő szerint a migráció nem kompenzálja az EU népességének természetes csökkenését. A 24. órában vagyunk a termelékenységet illetően, mert a leépülő ipari kapacitásokat, az elvesző munkahelyeket sokkal nehezebb visszaépíteni, mint megtartani.
A tagállamok ezért gyors és határozott fellépést várnak az uniós intézményektől, a túlszabályozás enyhítését, megfizethető energiát, a belső piac erősítését, tőkepiaci uniót, a kereskedelempolitika szélesítését, blokkosodás helyett – magyarázta. Szerinte vannak sikerek is, amelyek között megemlítette az akkumulátoripar „bővülését”.
„Új versenyképességi megállapodást akarunk a novemberi, budapesti csúcstalálkozón”
– hangoztatta.
Orbán Viktor úgy véli, a migráció növekedésével erősödött az antiszemitizmus, a homofóbia, a nők elleni erőszak
„Európát évek óta sújtja a migrációs nyomás”
– mondta a miniszterelnök, aki szerint a külső határokat meg kell védeni, ehhez pedig az uniónak pénzügyi segítséget kell nyújtania.
Kiket szabad beengedni?
„2015-ben Magyarország és én is komoly politikai vitákat vívok ebben az ügyben. Eddig minden kísérlet sikertelen volt”
– állította. Meglátása szerint csak egyetlen megoldás van.
„Csak azokat szabad beengedni, akinek előzetesen már erre megadtuk az engedélyt. Az EU menekültügyi rendszere ma nem működik”
– mondta.
Többek is tiltakoztak Orbán kijelentése után, miszerint „erősödött antiszemitizmus, a homofóbia és a nők elleni erőszak a migráció növekedésével”. Orbán a tiltakozások ellenére elismételte kijelentéseit.
Bejelentette: a magyar kormány Schengen Summitok megtartását javasolja, ahol a tagállamok rendszeresen egyeztethetnek a határellenőrzésekkel kapcsolatban.
„Az év végéig történjen meg Bulgária és Románia schengeni csatlakozása!”
– magyarázta Orbán Viktor.
Videó:
(Orbán Viktor/Facebook) | forrás
Segítsd fennmaradásunk!
Csatlakozz hozzánk!
