Jó időszak volt ez. Én busszal jártam végig suliba, és mindig hallgattam zenét utazás közben.
Általános iskola alsó tagozatosként nem okostelefonról ment a zene (sima mobiltelefon nem volt még nekem akkor), hanem ceruzaelemes zsebrádióról, és nem bluetooth-os fülhallgató volt, hanem vezetékes és még csak nem is sztereó, hanem monó. 😀
Aztán utána már lett kazettás walkmen ez tartott általános felső tagozatáig. Középsulis időszakban ment a discmen-es korszak, a sok ÍROTT CD-vel. 😀 De itt már volt egy átmenet, olyan 11. osztálytól, mert akkor már voltak MP3-lejátszók is. Igen ám, de nem 64 GB-os, lószart. xD
Kemény 128 és 256 MEGAbájtos. 🙂 Bár ezek utána gyorsan kezdtek fejlődni. Mobiltelefon is volt mindenféle, középsuli elején a színes kijelzős telefon már nagy szó volt, később pedig a kamerás telefon. Persze ezekkel, kezdetben videót rögzíteni nem lehetett, hanem csak fényképezni. 😀 Okostelefonom egyetemista koromba lett először. Gyerekként természetesen a VHS videómagnós, videókazettás képcsöves televíziós időszakra emlékszem. Tetris, Gameboy, Sega, Nintendo, Mario, Reszkessetek betörők, Dragon Ball, Prince of Persia (a régi!) …stb. Mindegyikre emlékszem.
Segítsd fennmaradásunk!
Csatlakozz hozzánk!
