Már az orvosok sem kapnak rendes ellátást
Az utóbbi években a magyar egészségügyben tapasztalható krízis egyre súlyosbodik, és már az orvosok is nehezen jutnak megfelelő ellátáshoz. Kincses Gyula, a Magyar Orvosi Kamara volt elnöke a Reggeli Gyorsban nyilatkozott a helyzet súlyosságáról és a kormány politikai kommunikációjának hatásairól.
Kórházak bezárása helyett az ellátás megszüntetése
Kincses szerint a kormány, politikai okokból, nem zár be kórházakat, de a valóságban az ellátások ideiglenesnek mondott megszűnése gyakran végleges. A Magyar Orvosi Kamara volt elnöke rámutatott, hogy Magyarországon valóban túl sok kórház van, és ennyi kapacitást nem lehet a jelenlegi személyzettel működtetni. Az ellátás gyakran ott szűnik meg, ahol a legnagyobb szükség lenne rá.
“A politikának egy nagyon érdekes tulajdonsága, hogy nem lehet pontosan mérni, hogy a túltelített oldat mikor csapódik ki. Az, hogy a lakosság ilyen lojálisan tűri az ellátási hiányosságokat, nem jelenti azt, hogy ez a végtelenségig így lesz” – mondta Kincses Gyula.
Az orvosok is szenvednek
Kincses hangsúlyozta, hogy az egészségügy romlása már az orvosok kollegiális hálózatán belüli ellátását is érinti. “Régen azért ez az előnye megvolt a szakmának, hogy én ismerem, tudom, fogadnak, tehát nekem könnyebb. Ettől még a 10 millió embernek ez nem oldja meg a problémáját, de ilyen szempontból igazságosabb lett a rendszer, mert már nekünk sem oldódik meg.”
A kihasználatlan kórházi ágyak problémája
A kórházi ágyak kihasználtsága mindössze 52 százalékos, tehát közel a felüket meg lehetne szüntetni. Azonban a legkisebb kórházak bezárása vagy funkcióváltása nagy felháborodást kelt. A kormány politikája arra irányul, hogy ne zárjanak be kórházakat, de az ellátások ideiglenes szüneteltetése gyakran véglegessé válik.
“Ezt nagyon ügyesen csinálja a kormány: nem zárnak be, nincs semmi ilyen – mondta Kincses Gyula. – Ugye a klasszikus vicc szerint nem kell levágni, lerohad az magától is.”
A hátrányos helyzetű települések szenvednek a legjobban
Kincses Gyula szerint ezzel a technológiával ott szűnik meg az ellátás, ahol arra a legnagyobb szükség lenne, hiszen a hátrányos helyzetű településeknek rossz az orvos és nővér megtartó képessége. “Így pont ott, ahol a legnagyobb szükség van az ellátásra, ott tud ezzel a technikával megszűnni, és főleg semmi garancia nincs arra, hogy egy igazságos hozzáférésű, egyenletes hozzáférésű kapacitás alakul ki.”
Kincses javaslatai
Kincses Gyula javaslata szerint egy védett kapacitási kört kellene kijelölni, amelyet a kormány mindenképpen megvéd. Az átszervezés kapcsán elmondta, hogy nincs szükség ennyi kórházra, mivel az orvostudomány és a gyógyítás fejlődése lehetővé teszi, hogy sok betegséget járóbeteg ellátás keretében kezeljenek.
Az egészségügyi reformok célja
Kincses megjegyezte, hogy az egészségügyi reformok célja nem feltétlenül az, hogy minél több ember minél jobb, a kor színvonalának megfelelő ellátást kapjon. “Ha a beteg úgy járt, hogy nem kapja meg a legjobb kezelést, hát ettől nem fog kevésbé ránk szavazni. Nem az feltétlenül ezeknek a reformoknak a célja, hogy minél több ember, minél jobb, a kor színvonalának megfelelő ellátást kapjon.”
Kincses Gyula vezetése alatt a Magyar Orvosi Kamara két célkitűzést teljesített: a bérek emelését és a hálapénz megszüntetését. Az elmúlt évek egészségügyi átalakításai kapcsán a digitalizációt emelte ki, mint pozitív változást. “Kevés jót tudok mondani az elmúlt évek egészségügyi átalakításáról, de a digitalizációban van előrelépés, tehát ez a bizonyos EESZT azért sok mindent megalapozott. E-recept például.”
Az egészségügyi rendszer jelenlegi állapota és a reformok céljainak kérdései azonban továbbra is megoldásra várnak, és a lakosság türelme véges.