Politika

Mi folyik itt? Lerántották a leplet Nagy Márton „nagy” béremeléséről

A GKI Gazdaságkutató talált egy fontos ellentmondást.



„Nincs még egy európai ország rajtunk kívül, amely ilyen pontossággal igyekezne megtervezni a béreket, köztük a kormányzat által csak részben befolyásolt átlagbért”

– írta a 444 által ismertetett elemzésében a GKI Gazdaságkutató.

Nagy Márton csillagászati béreket ígért



Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter csütörtökön is azt jósolta, hogy

2028-ra ezer eurós minimálbér és egymillió forintos átlagkereset lesz az országban.

A GKI azonban azt írta, hogy 2027-ben a 374 ezer forintos minimálbér csak az átlagkereset (874 ezer forint)

43 százalékát fogja kitenni,

és ugyanígy lesz 2028-ban is.

„Ezen távlati célok két szempontból is érdekesek, egyrészt kifejezetten magas reálbérnövekedést igényelnek, másrészt az euró árfolyam stabilan tartására épülnek (a prezentációból kiolvasható árfolyam 420 forint/euró), a korábbi leértékelésre alapozott exportösztönző gazdaságpolitikával szemben”



– részletezték.

Ehhez jóval több kell a jelenlegi „teljesítménynél”

Ahhoz, hogy az ígért 2028-as számok megvalósuljanak, évi

10,5 százalékos átlagbér emelkedésre

lesz szükség, ráadásul négy éven keresztül. Így, ha figyelembe vesszük a kormány 3 százalékos inflációs várakozásait, akkor ez 7 százalékos reálkereset-növekedést jelent. Nagy Márton miniszter ugyanakkor

csak 5 százalékos reálbér-növekedést tart elképzelhetőnek, a jelenlegi fenntarthatatlan 10 százalékos helyett.

Kapcsolódó: Elszakadt a cérna: Az OTP-vezér durván nekiment Nagy Mártonnak

Nagy Márton tervei ellentmondásosak


„Ez alapján a gazdasági miniszter bértervei és bérnövekedési várakozásai nincsenek összhangban”

– állapította meg a GKI.

Az is további probléma, hogy az átlagbérre vonatkozó cél eléréséhez minden állami alkalmazott bérét ugyanilyen ütemben kellene növelni. Ez viszont a jelenlegi költségvetési helyzetben nehezen tűnik megvalósíthatónak – hívták fel a figyelmet az elemzésben. Ha pedig végrehajtja az emeléseket, akkor meg a 2-3 százalékos GDP-arányos költségvetési hiány nem lesz tartható. Sőt, az árfolyam sem.

Vagy a Gazdaságkutató szerint a


miniszter tervei ellentmondásosak,

ez pedig megnehezíti a piaci szereplők számára a tervezhetőséget, bizonytalanságot okozhat. Ha pedig kevéssé megvalósítható terveket mégis mindig „átnyomnak”, akkor annak súlyos költségei lehetnek a gazdaság és a társadalom számára.

forrás




Segítsd fennmaradásunk!
Csatlakozz hozzánk!



Legnépszerűbb

Az 1848-as szabadságharc idejében a bátor ifjak 12 követelésében az első (így legfontosabb) pont az volt, hogy ne legyen CENZÚRA.

Mi ennek eleget téve oldalunkról kiűzzük a cenzúrát és a híreket teljes formában ferdítés nélkül, annak eredetiségét megőrizve közöljük olvasóink felé.

Csatlakozz hozzánk!

Független hírek © 2018 Themetf

To Top