Miért lenne szükség arra, hogy nyugdíjat folyósítsanak olyan személy után, aki már nem él? Ez jogos kérdés bármely országban. De hogyan bizonyosodhat meg a nyugdíjfolyósító arról, hogy egy nyugdíjas életben van? Az érintettnek kell igazolnia, vagy a hivatalnak kell ezt ellenőriznie?
Ez a különös helyzet Kanadában is felmerült, ahol a brit származású Barbara Reynolds, aki éveken át fizette a járulékokat az Egyesült Királyságban, hirtelen értesítést kapott: brit nyugdíját felfüggesztették, mert nem igazolta, hogy életben van. Bár állította, hogy nem kapta meg az erről szóló levelet, a nyugdíját így is megszüntették. Az eset több ezer hasonló ügyre is rávilágított: a hivatal számos idős ember nyugdíját függesztette fel, mert nem kaptak visszaigazolást az „életben létről.”
Hősünk végül így járt:
Reynolds végül visszakapta a nyugdíját, miután többször kapcsolatba lépett a hivatalokkal. Más nyugdíjasok határidő-hosszabbítást kaptak, de akadtak, akiket még mindig nem találtak „életben lévőnek”, így nem kapták meg a járandóságukat.
Segítsd fennmaradásunk!
Csatlakozz hozzánk!
