Kezdhet félni Orbán Viktor és a sleppje.
Kihúzta a gyufát Orbán, az EU lépéseket tesz a magyar kormány ellen
Egyre inkább szemet szúrnak az EU-nak is Orbán Viktorék piactorzító manőverei. Hogy megakadályozzák a magyar kormány rombolását, még akár az is elképzelhető, hogy az EU-s pénzek folyósítását összekötik a belső piacot szabályozó jogállami normák teljesítésével.
Mint ismert, Brüsszel sokáig nézte tétlenül Orbánék ámokfutását, azonban a magyar miniszterelnök Európai Parlamentben történt (le)szereplése még inkább egyértelművé tette: keményebb eszközök szükségesek az Orbán-kormány megregulázására.
„A jövőben az éves jogállamisági jelentésben külön fejezetet fog kapni a belső piacot érintő ügyek kérdése”
– idézte beszámolójában a Népszava Michael McGrath a demokráciáért, igazságügyért és jogállamiságért felelős biztosjelölt kijelentéseit.
Az Európai Parlament a héten írásban kérdezte a következő Európai Bizottság (EB) jelöltjeit a novemberi meghallgatásuk előtt. McGrath válaszában azt emelte ki, hogy a jogbiztonságnak, a törvény előtti egyenlőségnek és a korrupció elleni harcnak közvetlen gazdasági relevanciájuk van: hatással vannak ugyanis
- a befektetésekre,
- a versenyképességre
- és a munkahelyekre.
Az éves jogállamisági jelentés jelenleg négy területet foglal magában (a médiaszabadságot, a bíróságok függetlenségét, a korrupció elleni küzdelmet, a fékek és ellensúlyok rendszerét), amelyhez egy új fejezetet is csatolnának.
Orbán ijedtében pereket indított, de mindet elvesztette
Emlékeztettek, hogy számtalan alkalommal figyelmeztették már Orbán kormányát, hogy súlyos problémákat fog okozni, hogy adminisztratív és jogi eszközökkel hoznak versenyelőnybe egyes cégeket. Mindez kiemelten érvényesül a kormányzat által „stratégiai fontosságú”-nak titulált szektorokban, ahol Orbánék célja a külföldi tulajdonosok kiszorítása.
Beszámoltunk róla, hogy hasonló aggodalmainak adott a SPAR vezérigazgatója is, majd amikor erről a hazai lapok is beszámoltak, Orbán sajtóperek tucatjait indította el ellenük, csak azért, mert hírt adtak Hans Reisch vezérigazgató nyilatkozatairól.
Kapcsolódó: Váratlan fordulat: A Spar minden eddiginél keményebb lépést tett Magyarország ellen Orbánék miatt
Mint írták, az Európai Bizottság – amely az uniós jog érvényesítéséért, valamint a belső piac védelméért is felel – több esetben is élt már jogosítványaival konkrét jogszabályokra vonatkozóan. Korábban például a cementiparral kapcsolatos diszkriminatív szabályozás miatt, legutóbb pedig a külföldi áruházláncokat sújtó különadó ügyében kezdeményezett kötelezettségszegési eljárást. Ezen folyamatok többnyire hosszas egyeztetést igényelnek a kormánnyal, mielőtt az Európai Unió Bírósága elé kerülnének, amelynek ítélete már kötelező érvényű.
„Bár az EB tágabb keretekben néhány éve elemzi a jogállamiság helyzetét, az unió a gazdasági együttműködésen alapszik”
– mondta a lapnak Cseres Katalin, az Amszterdami Egyetemen működő Európai Jogi és Kormányzati Központ kutatóintézet versenyjoggal foglalkozó docense. Elmondta, a magyar médiapiac átalakítása, például a KESMA létrehozása a belső piac és a verseny szempontjából is jelentősnek tekinthető. Az EB egyes fúziókat, állami támogatásokat, kartellgyanúkat is ellenőrizhet, azonban ezt sokszor elmulasztotta (eddig) – tette hozzá.
„Sőt, egy 2003-as rendelet még arra is lehetőséget adna, hogy magához vegyen ügyeket, amiket a nemzeti versenyhatóság (Magyarországon a Gazdasági Versenyhivatal) nem kezelt megfelelően”
– jelezte, majd hozzátette, igaz ezzel az eszközzel még nem élt az EU, ugyanakkor ez más országokra nézve is precedenst teremtene. Úgy véli, a magyarországi „rendszer”, amelyet saját szemszögéből „jól végiggondolva” épített fel Orbán Viktor, nem értelmezhető úgy, ha csak az egyes intézkedéseket nézzük.
„Ezt nem lehet, mint egy tortát fölszeletelni különböző versenyjogi vagy jogállamisági részekre”
– mutatott rá, megjegyezve, ezért is üdvözlendő a jogállamisági jelentés kiterjesztése a közös piacra.
Az Európai Bizottság az EU Tanácsával együttműködve, az úgynevezett Európai Szemeszter keretében elemzi a nemzeti szakpolitikák hiányosságait, és ajánlásokat fogalmaz meg a tagállamok számára, amelyeket az állam- és kormányfők csúcstalálkozóikon hagynak jóvá.
Rettegnek a külföldi cégek Orbánéktól?
A múlt heti, huszonhét tagállam által elfogadott javaslatok között szerepelt, hogy
Magyarország javítson a piaci versenyfeltételeken,
kerülve az önkényes adminisztratív beavatkozásokat és a személyre szabott jogszabályok alkalmazását.
A piaci verseny érvényesülésének érdekében szisztematikus szabályalkalmazásra lenne szükség, és a sürgősségi intézkedések arányának csökkentésére. Orbán a múlt heti EU-csúcs előtt úgy nyilatkozott erről a folyamatról, mint egy „csatáról”, amely szerinte a magyar családok ellen irányul, és amely a rezsicsökkentés és a 13. havi nyugdíj megszüntetését célozná. A miniszterelnök „természetesen” ezúttal sem mondott igazat, de nem tett említést a kiszámíthatatlan jogi környezetről sem.
Sürgetik a beavatkozásokat
A stratégiai együttműködések jelenleg átláthatatlanok, az engedélyek és hatósági vizsgálatok pedig gyakran önkényesek, különösen a külföldi cégek esetében – véli York Albrecht, a berlini Institut for Europäische Politik (IEP) tudományos munkatársa. Véleménye szerint fontos lenne, ha a Bizottság elemezné, miként kerüli meg a kormány a felügyeleti szerveket (például a GVH-t), illetve miként alkalmazza a kivételeket miniszteri rendeletekkel, a „nemzetstratégiai érdekekre” hivatkozva. Úgy látja,
a Magyarországon működő cégek gyakran tartanak a retorzióktól és megfélemlítéstől,
ezért nem szólalnak fel nyilvánosan az esetleges diszkrimináció ellen.
Tineke Strik EP-képviselő közölte: ahhoz, hogy bármely jelentés tényleges hatásos legyen, az EB-nek világos időkeretet és konkrét célokat kellene rendelnie javaslataihoz, valamint pénzügyi szankciókat kellene alkalmaznia azok elmaradása esetén (!). Az új Bizottság elszántsága a belső piac védelmében a tagállamokkal szemben egyelőre kérdéses. Ursula von der Leyen a legutóbbi EP-vitán nyíltan megkérdezte Orbántól, hogyan kívánja növelni a versenyképességet, miközben exportkorlátozásokat vezet be, és
a közbeszerzések többsége csak szűk körben kerül kiosztásra.
Kapcsolódó: Érik a gigabotrány: Az EU magyar jelentéstevője szerint Orbán pokollá tette Magyarországot
A döntéshozók csütörtökön egy zárt körű tanulmánybemutatón vettek részt Brüsszelben. A német kormány stratégiai partnere, az Institut für Europäische Politik bemutatott tanulmánya a Magyarországon működő német cégek tapasztalatait elemzi az „illiberális gazdaságpolitikai intézkedések” tükrében.
York Albrecht, az intézet tudományos munkatársa szerint az elmúlt két évben a cégek óvatosan viszonyultak a kialakult helyzethez, és inkább nem beszéltek nyíltan a problémákról. A tanulmány rámutat, hogy az Orbán-kormány szelektíven alkalmazza a versenyjogot bizonyos stratégiai ágazatokban, és
különadókkal gyakorol nyomást egyes cégekre, hogy tulajdonrészeiket eladják.
Újabb eljárások elé nézhet az Orbán-kormány
Felhívták rá a figyelmet, hogy az előrelépés ellenére a különböző szektorok cégei nem látszanak egységesen fellépni a diszkrimináció ellen. A német kormány aktívabb diplomáciai lépései, valamint az olyan uniós eszközök, mint a jogállamisági jelentés és a kötelezettségszegési eljárások, azonban változást hozhatnak az eddigiekhez képest. Bár a magyar jogi és gazdasági környezet egyre bizonytalanabb, azon cégek, amelyek stratégiai partnerségre lépnek a magyar kormánnyal – például az autógyárak –, közvetlen kormányzati támogatásra, adókedvezményekre és infrastrukturális fejlesztésekre számíthatnak, függetlenül a többi szektorban történő változásoktól.
Helmut Brandstätter osztrák EP-képviselő a legutóbbi plenáris ülésen kérdőre vonta Orbánt a külföldi cégeket érintő diszkriminatív intézkedések miatt. A politikus azt hangsúlyozta, hogy bár az árstopokat az uniós bíróság már jogsértőnek minősítette – az osztrák SPAR üzletlánc javára –, mire az ítélet megszületett, a károkozás már megtörtént, az árstopot pedig megszüntették.
Brandstätter szerint az Európai Bizottságnak biztosítania kellene az uniós szabályok gyors és hatékony betartatását. Tineke Strik holland zöldpárti képviselő pedig úgy véli, az EB sok esetben szelektíven alkalmazza az uniós versenyszabályokat. Közölte, szükségesnek tartaná, hogy a Bizottság
kötelezettségszegési eljárások keretében gyorsított eljárásokat és ideiglenes intézkedéseket hozzon.
Segítsd fennmaradásunk!
Csatlakozz hozzánk!
