Rogán titkosszolgálata jogtalanul nyilvánított biztonsági kockázattá egy matektanárt
A Fővárosi Törvényszék első fokon hozott döntése szerint jogtalanul minősítette biztonsági kockázatnak Koczka István matematikatanárt a Rogán Antal vezette Nemzeti Információs Központ (NIK). A férfi ugyanis nem vehetett részt önkéntesként Ferenc pápa budapesti látogatásán, mivel a NIK kockázatosnak minősítette őt, anélkül, hogy részletes indoklást vagy hivatalos tájékoztatást kapott volna.
A tanárt képviselő Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) szervezet közleményében hangsúlyozta, hogy Koczka nem volt tisztában azzal, mi alapján került ebbe a kockázati kategóriába. A férfi, aki jogszerűen részt vett pedagógustiltakozásokban és petíciók aláírásában, most a NIK ellen indított pert, hogy kiderítse, mi áll a titkos minősítés hátterében, és miért tartják őt nemzetbiztonsági kockázatnak.
A NIK a per során nem tudta érdemben alátámasztani döntését. Nem indokolták meg, hogy milyen konkrét adatokat kezeltek Koczkáról, illetve miért jelentene bármiféle biztonsági kockázatot, ha a pedagógus tájékoztatást kapott volna a róla tárolt információkról. Ráadásul a titkosszolgálat nem tudta bizonyítani, hogy egyáltalán fennállt volna nemzetbiztonsági kockázat. – számolt be róla a 24.hu
A TASZ jogásza, Remport Ádám rámutatott: az ügy messze túlmutat Koczka személyén. A Belső Hazai Kockázati Rendszer (BHKR) működése nem nyilvános, és az is elképzelhető, hogy egy olyan adatbázisról van szó, ahol nem ismertek a pontos kritériumok, így akár kisebb szabályszegések vagy politikai nézetek is elegendőek lehetnek ahhoz, hogy valakit kockázati kategóriába soroljanak. Ez a gyakorlat komoly aggályokat vet fel a személyes adatok védelme és a jogállami normák érvényesítése szempontjából, hiszen a határozatlan ideig kockázatként nyilvántartott személyek jogait a rendszer nem biztos, hogy kellően tiszteletben tartja.
Koczka István esete a jogsértő titkosszolgálati gyakorlatok egyik példája, amely rávilágít arra, hogy hogyan lehet a hatalom eszközeként manipulálni a személyes adatokat és elnyomni a politikai ellenállást anélkül, hogy a jogvédelmi mechanizmusok megfelelő garanciát nyújtanának a polgárok védelmére. A bírósági döntés ugyanakkor fontos lépés a személyes szabadság és a jogállamiság megőrzéséért vívott harcban.