Sokan még mindig azt gondolják, hogy az utolsó öt ledolgozott évük bére alapján számítják ki a nyugdíjukat, ám ez a számítási mód már régen, 1988-ban megszűnt.
A valóságban a nyugdíj összege két fő tényezőtől függ: az aktív évek számától és az átlagbértől, amit azon összegek alapján határoznak meg, amelyek után nyugdíjjárulékot fizettünk.
Ezekhez kapcsolódnak olyan „apró betűs” szabályok, amelyek meghatározzák, pontosan mekkora összeget kaphatunk nyugdíjasként.
Az aktív évek és az átlagbér szerepe
Az aktív évek száma meghatározó a nyugdíj kiszámításában, azonban csak a teljes évek számítanak. Az átlagbér meghatározásakor figyelembe veszik a kormány által évente meghatározott valorizációs szorzót, amely korrigálja a régebbi évek kereseteit.
Ez azt jelenti, hogy egy pár tízezer forintos fizetés, amit valaki a kilencvenes években keresett, a nyugdíjazás előtti év nettó átlagkeresetéhez igazodik.
Aki idén nyugdíjba megy, annak az előző év fizetéseire nem alkalmazzák ezt a szorzót, de az összes korábbi év keresetére igen.
Az átlagkereset kiszámítása
Az 1988 után ledolgozott évek minden évére elvégzik a valorizációs szorzást. Ezt követően összeadják az összes év korrigált jövedelmét, majd elosztják a ledolgozott napok számával, ideértve a hétvégi és ünnepnapokat is.
Nem számítanak bele a fizetés nélküli időszakok, mint a táppénz, katonai szolgálat vagy a gyermeknevelési időszak.
Ezzel a módszerrel kiszámítják az egy napra eső átlagkeresetet, amit 365-tel felszorozva, majd 12-vel elosztva kapjuk meg a havi átlagkeresetet. Ez az alapja a nyugdíj összegének.
A nyugdíjszorzó fontossága
Az így kapott havi átlagkeresetet megszorozzák a nyugdíjszorzóval, amely a szolgálati évek számától függ. A szorzó rendszere:
- 15 év szolgálati idő esetén 43 százalék,
- 15–25 év között évente 2 százalékkal nő,
- 26–36 év között évente 1 százalékkal emelkedik,
- 37. évtől évente 1,5 százalék,
- 40–50 év között pedig ismét 2 százalékkal nő évente.
Gyakorlatilag ez azt jelenti, hogy 40 év munkaviszony után az átlagkereset 80 százaléka lesz a nyugdíj, míg 50 év munka után az átlagkereset teljes összegét kaphatjuk meg. Ha valaki több mint 50 évet dolgozik, a nyugdíjszorzó már nem emelkedik tovább.
Speciális szabályok
Az ekhós bérekre vonatkozóan is sok a tévhit. Sokan azt gondolják, hogy ezeknél csak a minimálbért veszik figyelembe, ám ez nem igaz.
A nyugdíj számításakor az ekhós bér 61 százalékát is figyelembe veszik, ami után a 15 százalékos járulékot fizették. Így ezek az időszakok is hozzájárulhatnak a nyugdíj összegéhez.
A nyugdíjszámítás összetett folyamat, de a lényeg, hogy nem az utolsó évek bérei, hanem az egész életpálya keresete és a ledolgozott évek száma határozza meg a nyugdíj végső összegét.
Segítsd fennmaradásunk!
Csatlakozz hozzánk!
