9%-kal nőhet a minimálbér, míg a garantált bérminimum 7%-kal. A Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma (VKF) hároméves megállapodása alapján a következő években még nagyobb ütemű béremelések várhatók, célként kitűzve, hogy 2027-re a minimálbér elérje a bruttó átlagkereset 50%-át. Eközben a munkáltatók számára könnyítések is készülnek, bár további adócsökkentés leghamarabb 2026-ban lehetséges.
A Portfolio értesülése szerint jövőre 9 százalékkal emelkedik a minimálbér és 7 százalékkal a garantált bérminimum Magyarországon. A kormány, a munkáltatók és a munkavállalók képviselői hároméves megállapodást kötöttek a bérek alakulásáról, amely jelentős emeléseket irányoz elő.
A Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának (VKF) tárgyalásain született megegyezés értelmében a minimálbér 2025-ben 9 százalékkal nő, majd 2026-ban 13 százalékos, 2027-ben pedig 14 százalékos emelkedés várható. A cél, hogy 2027-re a minimálbér elérje a rendszeres bruttó átlagkereset 50 százalékát.
A jelentős béremelésért cserébe a munkáltatók várhatóan támogatást kapnak. Bár a részletek még nem ismertek, a Portfolio információi szerint a cégeknek a szociális hozzájárulási adót mindig az előző évi minimálbér után kell majd fizetniük, nem pedig az aktuális évi mérték alapján.
Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter korábbi nyilatkozata szerint további adócsökkentésre legkorábban 2026-ban kerülhet sor, amennyiben 2025-ben teljesül a 3 százalékos gazdasági növekedés.
Bár hosszú távon csökkenő trend figyelhető meg a minimálbéresek arányában, a következő években ez a tendencia várhatóan megfordul. A kormányzati célkitűzés szerint 2027-re a minimálbér a rendszeres átlagbér felére emelkedne a tavalyi 44%-ról.
A Portfolio által megszerzett kormányzati elemzés szerint a minimálbért keresők száma a jelenlegi 214 ezerről 2027-re 341 500 főre nőhet. A garantált bérminimumon foglalkoztatottak száma pedig a mostani 325 ezerről 600 ezer fölé emelkedhet, miközben a két bérkategória között lévők száma 199 ezerről 187 ezerre csökkenhet.
A megállapodás rugalmasságot is tartalmaz: amennyiben a gazdasági növekedés vagy az infláció a vártnál másképp alakul, a felek újra tárgyalóasztalhoz ülnek, hogy szükség esetén módosítsák a feltételeket.