A kormány jelentős változtatásokat tervez a nyugdíjrendszer több területén 2024-től, bár átfogó nyugdíjreform nem várható. Az új szabályozások különböző nyugellátásokat érintenek, például az egészségi állapothoz kötött nyugdíjakat és a 13. havi juttatásokat, amelyek befolyásolhatják az érintettek helyzetét.
Mire számíthatnak a nyugdíjasok?
Egészségi állapothoz kötött ellátások:
Az új szabályok szerint az ilyen ellátásra pályázóknak, illetve már folyósított juttatásban részesülőknek kötelező lesz személyesen megjelenniük az állapotfelméréseken. Ha valaki nem jelenik meg, az igénylése érvénytelennek minősül, a már nyugdíjasoknál pedig az ellátás megszüntetését vonhatja maga után. Ez elsősorban a megváltozott munkaképességűekre és özvegyi nyugdíjat igénylőkre vonatkozik.
A lemondás szabályainak szigorítása:
A jövőben a nyugdíj megállapításáról szóló határozat véglegessé válása után az ellátásról nem lehet lemondani, és nem lehet átruházni vagy engedményezni. Ha valaki mégis visszalépne, a felvett összegeket teljes egészében vissza kellene fizetnie.
Adatkezelés és jogosultságok:
Új rendelkezések határoznák meg, mely állami szervek férhetnek hozzá a nyugdíjasok adataihoz. Ezek közé tartozhatnak az adóhatóság, a szociális és gyermekvédelmi szervek, valamint a honvédelmi és rendvédelmi szervek, de csak meghatározott esetekben.
Nyugdíjkorrekció időzítése:
A nyugdíjkorrekció és annak kiegészítései a tervek szerint január helyett februárra tolódnának, ami módosítaná a juttatások folyósításának ütemezését.
13. havi nyugdíj szabályai:
A jogosultságot a megelőző év legalább egy napjára és a tárgyév februárjára vonatkozó társadalombiztosítási nyugdíjfolyósítás határozza meg. Ez azt jelenti, hogy ha egy nyugdíjas januárban elhunyt, nem lesz jogosult a 13. havi nyugdíjra, és annak összege a hozzátartozók számára sem lesz elérhető.
Ezek az intézkedések jelentős hatással lehetnek a nyugdíjasok jövőbeni ellátásaira, és több szempontból új helyzetet teremtenek az érintettek számára.