Csak kamuból kérték ki a szakvéleményüket.
Szinte minden szakmai javaslatot elutasított a Belügyminisztérium a tankönyvhasználat szigorításáról szóló törvényjavaslat egyeztetésén – számolt be a Népszava. Még október elején derült ki, hogy az Orbán-kormány törvényi szinten tervezi szigorítani a pedagógusok tankkönyvválasztását: az új szabályozás életbe léptetése után a pedagógusok
csak a fideszes Nemzeti alaptantervhez (NAT) készült tankönyvekből taníthatnak.
A törvény életbelépése után már csak pártállami könyvből lehet majd tanítani
Az oktatási, egészségügyi, rendvédelmi törvénymódosításokat tartalmazó salátatörvényben rejtette el az ominózus javaslatot a kormány. Erre 32 észrevétel érkezett szakmai és civil szervezetektől egyaránt, de ezek közül 27-et Pintérék kérdés nélkül visszadobtak. Valószínűleg eleve nem érdekelte őket, hogy a kormányon kívül más mit gondol a tankönyvhasználat korlátozásáról.
A tankönyvválasztást már korábban is korlátozták, de ez nem volt nekik elég
Eddig is szigorú volt a rendszer, ugyanis a kormányhoz hűséges tankerületi központok eddig is megszabták, hogy, az iskolák milyen tankönyveket rendelhetnek. Volt azonban egy kiskapu:
eddig taníthattak korábbról megmaradt vagy a szülők által külön vásárolt tankönyvekből.
A mostani szigorítás ezt ellehetetlenítené, ugyanis az iskolaigazgatókat tenné felelőssé a tankönyvhasználat szabályainak betartásáért, így az intézményvezetőkből gyakorlatilag pártállami cenzorokat csinálnának.
Sem a pedagógusok, sem a civilek véleményei nem érdekli a Belügyminisztériumot
A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ), a Szülői Hang Közösség, és a Civil Közoktatási Platform (CKP)
ellenzik a szigorítást, de nem tehetnek semmit.
Az oktatási szakszervezetek szerint hibás koncepció az intézményvezetőre hárítani a kormány akaratának végrehajtását. Pintér tárcája azzal utasította el a szakemberek javaslatát, hogy az ellentétes a céljukkal. A tankönyvhasználat korlátozása ellen a Történelemtanárok Egylete és a Magyartanárok Egyesülete is felemelte szavát, álláspontjuk szerint a tanulóknak is az lenne az érdeke, hogy
a legmagasabb színvonalú könyvekből tanulhassanak.
A PSZ további 7 javaslatot tett, de a belügy ezeket is lesöpörte az asztalról. Gosztonyi Gábor alelnök a lapnak úgy fogalmazott, hogy
„a társadalmi egyeztetés lényegében csak egy színjáték, amivel a kormány megpróbálja elhitetni az Európai Bizottsággal, hogy itt komoly szakmai viták, egyeztetések zajlanak.”
Arra is felhívta a figyelmet, hogy Pintérék még a kormány által létrehozott Nemzeti Pedagógus Kar, vagy akár a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia javaslatait
sem hallgatták meg.
Veszelszki Ágnes, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) dékánja egy friss interjúban beszélt arról, hogy az intézmény „a következő felvételi időszaktól a rendészeti, államigazgatási, honvédelmi, víztudományi képzési területeken kívül új hivatásra is felkészítheti leendő hallgatóit”.
„Egyetemünk feladata a magyar állam működtetésében legfontosabb szerepet vállaló szakemberek képzése. Ha belegondolunk, a tanári pálya éppúgy e közszolgálat része, mint az egyetemen oktatott többi hivatás. Ezt a megtisztelő feladatot kapta meg tavaly év végén egyetemünk:
egy új típusú tanárképzés kialakítását.
Az NKE új kara Nemeskürty István tanár, Széchenyi-díjas és Kossuth-nagydíjas író, irodalom- és filmtörténész nevét viseli, tisztelegve öröksége, valamint az általa képviselt értékek előtt„
– magyarázta a dékán.
Nem hagynak sok időt az iskoláknak az átállásra
Ha a parlament kormánypárti többsége megszavazza a törvénytervezetet, akkor a kihirdetés után 5 napon belül életbe lép. Eddig magánkiadók által publikált, a hivatalos tankönyvjegyzékről törölt könyveket használták a gyakran pontatlan vagy hiányos állami „egységes tankönyvek” helyett. A törvénymódosítás célja, hogy megszüntesse ezt a lehetőséget.