Januártól ismét emelkednek az öregségi nyugdíjak, illetve egy sor egyéb juttatás, legalább a 2025. évi infláció várható mértékével. Erről a nyugdíjtörvény rendelkezik. A 2024. november 11-én benyújtott költségvetés tervezet és a nemrég a társadalmi egyeztetési felületen közzétett rendelettervezete szerint is 3,2 százalékos nyugdíjemelés jön januárban. Mivel az emelés százalékos mértékű, a pontos összeg attól függ, kinek milyen összegű volt a nyugdíja eddig.
A Pénzügyminisztérium által november végén kiadott, a társadalmi egyeztetési felületen közzétett rendelettervezete szerint a nyugdíjasok és más társadalombiztosítási ellátásra jogosultak 2025 januárjától 3,2 százalékos emelésre számíthatnak. A kormány várakozásai szerint ugyanis 3,2 százalékos éves inflációval kell számolni a 2025-ös évben. Ez alapján elkészítettük a Pénzcentrum 2025. évi nyugdíjemelés kalkulátorát, mely kiszámolja, mit jelent számszerűen a 3,2 százalékos emelés.
A Pénzcentrum 2025. januári nyugdíj kalkulátorával egyszerűen kiszámolható, mennyi lesz az emelt nyugdíj összege januártól, illetve mekkora lesz a 13. havi nyugdíj összege. A vonatkozó jogszabály szerint a tárgyév január 1-je előtti időponttól megállapított társadalombiztosítási nyugellátást a megállapítás naptári évét követően minden év január hónapjában az emelés évére tervezett fogyasztói árnövekedésnek megfelelő mértékben kell emelni. A nemrég megjelent nyugdíjemelésről szóló rendelettervezet is ezt a 3,2 százalékot rögzíti.
Ez alapján a december havi nyugdíj összegét kell csupán megszorozni 0,032-del, így megkapjuk az emelés összegét. A teljes emelt nyugdíj összegének kiszámolásához a december havi nyugdíjat 1,032-del szorozzuk.
A 13. havi nyugdíj összege pedig megegyezik a „tárgyév január hónapjára a jogosultat megillető, a tárgyévet megelőző év legalább egy napjára is folyósított, tizenharmadik havi nyugdíjra jogosító társadalombiztosítási nyugellátások” együttes összegével nyugdíjtörvény 6/A. § (3) bekezdése szerint. Februárban tehát már az emelt nyugdíj kétszerese várható.
Fontos, hogy nyugdíjemelésre csak az jogosult, aki 2024. december 31-ig nyugdíjjogosultságot szerez, tehát legalább 1 napra megkapta a neki járó nyugdíjösszeget 2024-ben. A 13. havi nyugdíjra is csak az jogosult, aki a tárgyévet megelőző év legalább egy napjára, valamint a tárgyév januárjára társadalombiztosítási nyugellátásban részesül. Aki 2025. január 1-jén, vagy az után vonul nyugdíjba, annak nem jár emelés, sem 13. havi nyugdíj 2025-ben.
Kinek mekkora összeg jár 2025-ben?
Mivel az emelés százalékos mértékű – ahogy korábban is kiemeltük -, attól függ, mekkora összeget kap valaki, hogy eddig mennyi volt a nyugdíja. Az öregségi nyugellátás átlagos összege az utolsó adatok szerint, novemberben 233 854 forint volt a KSH szerint. Ha ezzel számolunk, akkor az átlag 241 ezer forintra emelkedhet januártól. Az átlagos nyugdíjösszeg 7 485 forinttal nőhet 2025-ben.
Ez azonban csak az átlag! Akinek 150 ezer forint a nyugdíja, az például csak 4800 forintnyi emelésre számíthat, akinek viszont eléri a 300 ezer forintot a juttatása 9600 forint körüli plusz összeggel számolhat.
A KSH által közölt sávos adatok arról, hogy mekkora ellátást kapnak a nyugdíjasok, megmutatják, hogy nagyjából hányan számíthatnak nagyobb emelésre, vagy szinte elenyésző összegekre. 100 ezer forint alatti járandóságot például az utolsó friss adatok szerint 199 ezren kapnak, számukra maximum 3200 forint lehet a januári emelés. 100 és 200 ezer forint közötti összeget 968 ezren kapnak, 3200-6400 forintos emelés járhat nekik.
200 és 300 ezer forint között van a nyugdíja 583 ezer magyarnak, ők 6400-9600 forintos emelésre számíthatnak. 300 és 500 ezer forint közötti nyugdíjat 371 ezren kapnak, ők 9600-16000 forint plusszal számolhatnak januártól.
A KSH másik adatsora szerint 600 ezer forint felett nagyjából 23 900 öregségi nyugdíjat utalnak ki. A Magyar Államkincstár korábbi közlései alapján azt is tudjuk, hogy előfordulnak az országban milliós nyugdíjak is, 2022-ben még csak néhány egyedi eset, azóta azonban az 500 ezer feletti sávba tartozók száma is jelentősen nőtt. A rekordinfláció az elmúlt két évben rekord nyugdíjemelést hozott, így többen átléphettek a millió feletti sávba. 1 millió forintos nyugdíj után már 32 ezer forint jár,
a 2 milliós nyugdíj után járó emelés pedig már a 60 ezer forintot is meghaladhatja.
Igazságtalan lehet a januári nyugdíjemelés 2025-ben?
A legutolsó elemzői konszezus szerint nem biztos, hogy inflációkövetők maradnak a nyugdíjak, ha a kormány 3,2 százalékos emelést hajt végre januárban. Az elemzői prognózisok mediánja alapján 3,9 százalékos infláció jöhet 2025-ben átlagosan. Vagyis, ha a kormány 3,2 százalékkal emel és később kiderül, hogy az elemzőknek volt igazuk, akkor a nyugdíjak nem maradnak inflációkövetők.
Az ilyen eltéréseket később, de legkésőbb novemberben szokták korrigálni. Ez viszont azt jelenti, hogy – ahogy a nyugdíjas szervezetek szoktak fogalmazni – megint a nyugdíjasok „hiteleznek” a kormánynak, amely csak év végén korrigálja, amit még a múlt év végén rosszul becsült meg.
Érdemes felidézni, hogy 2023 januárjában 15 százalékkal emelkedtek a nyugdíjak, ezt korrigálta a 2023. novemberi 3,1 százalékos nyugdíjemelés – mellyel év elejéhez képest a juttatások 18,5 százalékkal lettek magasabbak. Az infláció még novemberben is olyan kiszámíthatatlan volt, hogy végül 0,2 százalék különbség így is adódott. Viszont azt tudni kell, az infláció nem év végén szállt el ennyire, hanem már év közben is magasabb szinten volt a 15 százaléknál.
2024-ben pedig 6 százalékkal emelték év elején a nyugdíjakat. A jelenlegi legfrissebb adatok szerint a 2024. évi infláció 3,7-3,8 körül alakulhat. Így az emelés végül magasabb lehet, mint ahogy végül az infláció alakult. 2025-ben viszont megint ennek a fordítottja fordulhat elő: a kormány alábecsülheti az inflációt, melyet csak novemberben korrigálnak majd.
Mikor érkezik nyugdíj utalás 2025-ben?
A hivatalos nyugdíjfolyósítási dátumok még nem jelentek meg a Magyar Államkincstár oldalán, viszont a korábbi évek tapasztalatai alapján főszabály szerint a nyugdíj várhatóan az adott hónap 12. napjához legközelebb eső munkanapon kerül utalásra 2025-ben. Amennyiben 12-e hétvége, vagy munkaszüneti nap, ez változhat.
Így januárban 10-én, pénteken érkezhet az első nyugdíj. Februárban pedig 12. szerdán érkezik a februári nyugdíj és a 13. havi nyugdíj összege is. Azok, aki postán kapják a nyugdíjat, jövőre is a Magyar Posta által kiadott kézbesítési naptárban megjelölt napon számíthatnak a nyugdíj érkezésére. A naptárakat elviekben novemberben már kiküldte a posta.
A nyugdíjjal kapcsolatos legfontosabb tudnivalók 2025-ben
Farkas András nyugdíjszakértő a NyugdíjGuru legutóbbi hírlevelében összegezte a legfontosabb tudnivalókat 2025-ben a nyugdíjak kapcsán.
Korhatár: A nyugdíjkorhatár nem változik, 2025-ben is marad 65 év. Így jövőre az 1960. január 1. és december 31. között született személyek töltik be a nyugdíjkorhatárukat. 2025-ben természetesen bármikor igényelheti a nyugdíját az is, aki már korábban teljesítette annak feltételeit, de még nem vette igénybe a nyugellátását.
Nők kedvezményes nyugdíja: A nők kedvezményes nyugdíja feltételei nem változnak 2025-ben sem. Eszerint egy nő a 65 éves nyugdíjkorhatára előtt jövőre is akkor igényelhet nyugdíjat, ha megszerzett legalább 40 évi jogosító időt, azon belül pedig legalább 32 év, munkával szerzett szolgálati időt. Ez utóbbi feltétel 30 évre csökken, ha egy gyermeke súlyosan fogyatékosnak minősül. Az öt vagy több gyermekes édesanyák az ötödik gyermektől számítva egy-egy évvel, de összesen legfeljebb 7 évvel csökkenthetik a 32 év munkával szerzett szolgálati időre vonatkozó feltételt.
Sok félreértés forrása e kettős időfeltétel, mert sokan változatlanul azt hiszik, elegendő a 32 évi munkaviszonyt felmutatni a kedvezményes nyugdíjra való jogosultsághoz – írja a szakértő. Ez azonban önmagában nem elegendő, a jogosító időnek minden esetben legalább 40 évnek kell lennie, és ebből a 40 évből lehet főszabályként legfeljebb 8 év a gyermeknevelésre tekintettel kapott ellátások (pl. csed, gyes, gyed, gyet) folyósítási idejével szerzett szolgálati idő. Ha egy nőnek nincs gyermeke, akkor a teljes 40 évi jogosító időt munkával szerzett szolgálati időnek kitennie.
Bár nemrég felröppent egy híresztelés, hogy a Nők40 feltételei szigorodnak és jöhet a Nők43+, ez azonban téves információ volt, nem tervez ilyesmit a kormány!
Nyugdíjmegállapítás: A 2025. január 1. és december 31. között megállapítandó nyugdíjak összegének számítása során új valorizációs szorzókat kell alkalmazni, amelyekről 2025. márciusában (legkésőbb április elején) jelenik majd meg kormányrendelet. E 2025-ben alkalmazandó valorizációs szorzók a KSH legutóbbi, 2024. november 22-én kiadott kereseti gyorstájékoztatója alapján várhatóan 13,7%-kal lesznek magasabbak, mint a 2024-ben alkalmazott valorizációs szorzók voltak.
Nyugdíjemelés: 2025. január 1-jétől a nyugdíjakat (és két tucatnyi egyéb ellátást) 3,2%-os mértékben emelik, mert a jövő évi költségvetési törvényben jelenleg 3,2%-os inflációs előrejelzés szerepel – ahogy írtuk fentebb. A 3,2%-os emelés cca. 200 milliárd forintba kerülhet a költségvetésnek, vagyis ennyivel több pénzből gazdálkodhatnak jövőre a nyugdíjasok. A szakértő kiemeli: az államnak közel sem kerül ennyibe a nyugdíjemelés, hiszen annak jelentős részét a nyugdíjasok kénytelenek azonnal fogyasztásra (élelmiszer, energia, gyógyszer) költeni, ennek következtében viszont az emelés több mint egyharmada vissza is áramlik adóbevételként (áfa, kiskereskedelmi különadó, jövedéki adó, és így tovább) az államkasszába.
13. havi nyugdíj, 13. havi ellátás: A 2025. február havi nyugdíjjal együtt utalják a 2025. februári nyugdíj (vagy egyéb jogosító ellátás) 100%-ával megegyező összegű plusz juttatást 13. havi nyugdíjként vagy 13. havi ellátásként. Ennek költségvetési vonzata – csak a nyugdíjak tekintetében – az idei 449 milliárd forint után jövőre 487 milliárd forint lesz. (Persze ennek több mint egyharmada is visszaáramlik fogyasztási típusú adókból származó bevételként az államkasszába.)
2025. január 1-jétől a 13. havi nyugdíj szabályozása annyiban változik, hogy az érintettnek a megelőző év legalább egy napján és a tárgyév februárjában is nyugdíjasnak kell lennie (korábban a megelőző év egy napja mellett a tárgyév januárjában kellett nyugdíjasnak lennie).
Ennek indoka az, hogy 2025. január 1-jétől a 13. havi nyugdíjat mindig az adott év februárjában fizetik (ez eddig is így volt a gyakorlatban, de a törvény szövege általában az első negyedévi kifizetésről rendelkezett, amely elvileg akár januárra is eshetett, ezért került a korábbi feltételek közé az, hogy az érintett nyugdíjasnak januárban is nyugdíjasnak kellett lennie).
A módosítás feltehetően nem szándékolt mellékhatása következtében viszont azok a nyugdíjasok, akik a tárgyév januárjában meghaltak, és így csak január 31-éig jár részükre a nyugdíj, már nem szereznek jogosultságot a tárgyévi 13. havi nyugdíjra, így a velük együttélő hozzátartozójuk, vagy ilyen hozzátartozó hiányában az örökösük sem kérheti a 13. havi nyugdíj kifizetését.
A jelenleg hatályos szabályozás szerint a januárban elhunyt nyugdíjassal közös háztartásban együtt élt házastárs, gyermek, unoka, szülő, nagyszülő és testvér ebben a sorrendben, kérelemre felvehette a januárban elhunyt nyugdíjas tárgyévi 13. havi nyugdíját a halál napjától számított egy éven belül. Ha nem volt az elhunyttal közös háztartásban együtt élő ilyen rokon, akkor az örökös kérhette a 13. havi nyugdíj kifizetését a hagyatéki végzés jogerőssé válása napjától számított egy éven belül.
2025-től már csak a tárgyév februárjában elhunyt nyugdíjasok hozzátartozói vagy örökösei kérhetik a 13. havi nyugdíj kifizetését, ha az az elhalálozás időpontjáig még nem történt meg.
Segítsd fennmaradásunk!
Csatlakozz hozzánk!
