Hivatalos bejelentést tett a nemzetgazdasági miniszter.
Magyarország lehagyta Ausztriát, de még Németországot is?
A csúcsminisztérium bejelentette: Magyarország lehagyta Ausztriát és a németeket is – tudatta a vg.hu a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) csütörtöki közleménye alapján.
Úgy összegeztek: örül a Nemzetgazdasági Minisztérium az októberi kiskereskedelmi adatoknak. „Nemcsak arra hívták fel a figyelmet, hogy előre megmondták a jó eredményt, hanem arra is, hogy Magyarország bolti forgalmának bővülése számos uniós országét lehagyta” – írták.
Nagy Márton szerint a fogyasztás fellendülése tartós
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb adatai szerint 2024 októberében tovább folytatódott a kiskereskedelmi forgalom január óta tartó erőteljes bővülése. A szeptemberi árvíz okozta átmeneti mérséklődést követően a kiskereskedelmi forgalom volumene – a kormányzati jelzéseknek megfelelően – ismét jelentős növekedést mutatott – állította közleményében az NGM.
Az év tizedik hónapjában a kiskereskedelmi forgalom az előző év azonos időszakához viszonyítva 4 százalékkal nőtt (a naptárhatástól megtisztított adatok szerint 3,6 százalék), míg az előző hónaphoz képest is érdemben, 1,2 százalékkal emelkedett – magyarázta az MTI-nek megküldött csütörtöki közleményében a Nemzetgazdasági Minisztérium.
Úgy hiszik,
„az adatok ismét rácáfoltak a politikai és szakértői huhogókra, a fogyasztás fellendülése tartós és dinamikus” (?).
A kiskereskedelmi és turisztikai adatok rávilágítanak, hogy vége az erős óvatossági motívumnak, a lakosság egyre bátrabban és egyre többet költ – közölték.
Azt írták: októberben „kiemelkedően erős” volt a forgalom bővülése az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelemben, ahol a forgalom volumene 4,8 százalékkal nőtt. A bővülés ráadásul (!) az élelmiszer-kiskereskedelem 76 százalékát adó élelmiszer jellegű vegyes üzletekben még magasabb volt, az értékesítési volumene 5,1 százalékkal növekedett.
Nagy Mártonék közölték: hazánkban magasabb ütemben nő a boltok forgalma, mint Ausztriában vagy Németországban
Az év első tíz hónapjában a kiskereskedelmi forgalom összességében 2,8 százalékkal bővült, és az év hátralevő részében is gyorsuló növekedésre lehet számítani,
ami további lendületet ad a magyar gazdaságnak
– vélekedtek, hozzátéve, hogy hazánkban az októberig látott növekedés uniós szinten is erősnek értékelhető (?), a bővülés üteme az uniós középmezőny elejébe tartozik – tudatták. Szerintük ez azt jelenti, hogy
hazánkban magasabb ütemben nő a boltok forgalma, mint Ausztriában, Németországban, Lengyelországban vagy Szlovéniában.
„Az áruk és szolgáltatások fogyasztása a magyar gazdasági teljesítmény egyik legfontosabb húzóereje, és ez a jövőben is így maradhat. A kormány letörte az inflációt, a reálbérek több mint egy éve, jelenleg több mint 9 százalékkal emelkednek. A történelmi jelentőségű, hároméves bérmegállapodás garantálja, hogy a családok jövedelmének vásárlóereje a következő években is jelentősen növekedjen”
– fogalmaztak.
3 százalék feletti növekedést várnak a jelenleg recesszióban lévő magyar gazdaságtól?
A tartósan alacsony infláció mellett a legkisebb bérek jövőre 9 százalékkal, 2026-ban 13 százalékkal, 2027-ben pedig 14 százalékkal emelkedhetnek. Ez azt jelenti szerintük, hogy a családoknak több jövedelme lesz, ami többet is fog érni – jósolta az NGM, miután a magyar gazdaság technikai recesszióba került.
„A fogyasztói bizalmat tovább növeli a januártól felállításra kerülő Nemzeti Kereskedelmi és Fogyasztóvédelmi Hatóság, amely határozottan és hatékonyan lép majd fel a termékbiztonság, a magyar fogyasztók és a családok védelme érdekében”
– közölte az NGM.
A kormány a jövedelmek vásárlóerejének növelését az új gazdaságpolitikai akcióterven keresztül további intézkedésekkel is segíti: elindul a munkáshitel és a kormány megduplázza a gyermekek után járó családi adókedvezményt. A bérek tartós emelkedése hozzájárul a fogyasztás további bővüléséhez, ezáltal pedig ahhoz, hogy
a magyar gazdaság 2025-ben 3 százalék feletti növekedést érjen el
– ismertette egészen furcsa célkitűzéseit az NGM.
A Telex beszámolójában ugyanakkor arra hívták fel a figyelmet, hogy az 1,2 százalékos havi alapú növekedés ugyan javulást jelent, ám ezzel még mindig csak a 2021-es átlagot értük el. Ennél magasabb szinten volt a fogyasztás idén márciusban és augusztusban is – írták.
Forrás: telex.hu
Emlékeztettek, Nagy miniszter egy augusztusi interjúban a magyar gazdaság rossz teljesítményének okaként jelölte meg, hogy a magyarok nem fogyasztanak eleget.
Segítsd fennmaradásunk!
Csatlakozz hozzánk!
