Az Európai Bizottság (EB) nemrégiben éles bírálatot fogalmazott meg a magyar kormány 2025-re vonatkozó költségvetési terveivel kapcsolatban, konkrétan megalapozatlannak látja a 2025-ös magyar költségvetést. A december 5-én kelt, Varga Mihály pénzügyminiszternek címzett levelében Valdis Dombrovskis, az EB gazdasági ügyekért felelős biztosa hangsúlyozta, hogy az előterjesztett anyagban jelentős hiányosságok találhatók, és az nem felel meg az uniós módszertani elvárásoknak.
Hiányosságok és módszertani kifogások
Értékelhetetlennek minősítette és visszaküldte az Európai Bizottság Magyarország 2025-ös pénzügyi terveit. Az EB szerint Budapest húzza az időt és nem ad reális képet a Magyarország gazdasági kilátásaira vonatkozó kérdésre – tudta meg az Euronews.
A levél szerint az EB számára alapvető adatok hiányoznak a költségvetési tervezetből, különösen a gazdasági növekedésre, az inflációra és a kamatkiadásokra vonatkozó számítások körül tapasztalt eltérések miatt. Dombrovskis hangsúlyozta, hogy a Bizottság által alkalmazott standardoktól való eltéréseket megfelelően indokolni kellene, erre azonban a magyar fél nem tett elegendő erőfeszítést.
A kritikák különösen aggasztóak annak fényében, hogy az elmúlt évek költségvetési teljesítménye is jelentős mértékben elmaradt a kormányzat előzetes terveitől. Az infláció, a gazdasági növekedés és a költségvetési hiány alakulása rendre eltértek a tervezett céloktól, ami csökkenti a magyar költségvetésbe vetett bizalmat nemzetközi szinten is.
Mellár Tamás: Makroszinten hibás számok
Mellár Tamás, a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) korábbi elnöke, jelenlegi országgyűlési képviselő, az ATV-ben úgy nyilatkozott, hogy a magyar költségvetési tervek már évek óta megalapozatlanok. „Az EU szakértői rámutattak, hogy a magyar költségvetés számai nem tükrözik a valós gazdasági helyzetet. A 2023-as és 2024-es évek költségvetése is alultervezte a hiányt és túlbecsülte a növekedést,” mondta Mellár.
A szakember felhívta a figyelmet arra, hogy nemcsak az ellenzék, de a kormányzati szervek, például az Állami Számvevőszék is kockázatosnak minősítette a 2025-ös költségvetési tervezetet. A tervezett 3%-os növekedési ütem és a 3,7%-os hiánycél Mellár szerint szinte biztosan nem tartható.
Milyen üzenetet közvetít az EU?
Bár az Európai Unió nem rendelkezik eszközökkel a magyar költségvetés elfogadásának megakadályozására, a kritikák komoly jelzést küldenek a nemzetközi befektetők és hitelezők felé. A megalapozatlannak minősített tervek alááshatják az ország gazdasági hitelességét, és megnehezíthetik a forrásbevonást.
Mellár párhuzamot vont a magyar gazdaság jelenlegi helyzete és a 2008-as görög válság között. Bár a két ország gazdasági struktúrája eltér, a hasonlóság abban áll, hogy egyoldalú gazdasági fókusz és a megfelelő reformok elmaradása növeli a sérülékenységet.
A magyar parlament december végén fogadhatja el a költségvetést, de kérdéses, hogy az EB kritikái milyen hatást gyakorolnak a kormányzati döntésekre. Ha a kormány nem tesz lépéseket a költségvetési tervek realisztikusabbá tételére, annak nemcsak politikai, hanem gazdasági következményei is lehetnek. A fenntarthatóság irányába tett lépések elmaradása pedig tovább növelheti az ország kiszolgáltatottságát a nemzetközi pénzügyi környezet ingadozásainak.
Segítsd fennmaradásunk!
Csatlakozz hozzánk!
