Így verik át idén is a lakosságot! Fűtetlen lakásban is fogyasztást jelez a hőmennyiségmérő: A nyugdíjas gépész kitálal!
Szeged – Egyre több panasz érkezik a lakosságtól a digitális hőmennyiségmérők működésével kapcsolatban. Balog István, nyugdíjas gépész Szegedről, saját tapasztalatát osztotta meg, miszerint fűtetlen lakásában is rendszeresen regisztrálnak fogyasztást a radiátorokra szerelt eszközök. A jelenség nemcsak megdöbbentő, hanem komoly kérdéseket vet fel az elszámolások igazságosságát illetően.
Fűtetlen radiátor, mégis pörgő mérő
Balog István részletes táblázatot vezetett, hogy nyomon kövesse hőmennyiségmérőinek adatait. „Egyik szobában sem kapcsoltuk be a fűtést, a radiátorok hidegek, mégis napi szinten több egységnyi fogyasztást regisztrálnak” – mutatta kézzel írt jegyzeteit. A nyugdíjas gépész elmondása szerint az eszközök hibás működésére azután kezdett figyelni, hogy nemrég elemcsere történt a mérőkben.
Az elmúlt 17 nap során mért legkisebb fogyasztási érték 3 egység volt, míg a legmagasabb 7 egységre rúgott. A fogyasztó elmondása szerint sem szellőztetés, sem egyéb körülmény nem indokolta volna ezeket az értékeket.
Mit mond a szolgáltató?
A hőszolgáltató szerint a mérők működése megfelel a szabványoknak, és a regisztrált egységek nem hibát jeleznek. „A digitális költségmegosztók akkor mérnek, ha a radiátor hőmérséklete legalább 2 fokkal magasabb, mint a helyiség levegője” – nyilatkozta Bálint Ferenc, a Szetáv Kft. energetikai vezetője.
Ez azt jelenti, hogy egy 20-22 fokos szobában egy 25 fokos radiátor már fogyasztást jelezhet, még akkor is, ha fizikailag hidegnek érezzük. A szakértő hozzátette, hogy a radiátorszelepek teljes zárása sem feltétlenül jelent szünetelő fűtést, mivel szennyeződés kerülhet a szelepek alá, vagy a szellőztetés okozta hideg levegő bekapcsolhatja az automatikus szabályozót.
A válasz nem megnyugtató
Balog István azonban nem fogadta el a magyarázatot. „Ha a radiátorba nem érkezik meleg víz, akkor az nem lehet 25 fokos. Szellőztetés során pedig nem lehet olyan hideg levegőt ráengedni, ami ezt indokolná” – érvelt. Próbálta a szolgáltató által javasolt szelepnyitogatást is, de az sem hozott változást.
A nyugdíjas gépész különösen sérelmezi, hogy a fogyasztási egységek valós tartalmáról – például, hogy ezek kilojoule-ban mit jelentenek – senki nem nyújt tájékoztatást.
Csak a valós fogyasztást akarják kifizetni
„Egyetlen dolgot szeretnék: hogy csak azért a hőmennyiségért kelljen fizetnem, amit valóban elhasználok” – foglalta össze Balog István. A panaszai ellenére sem érkezett a lakásába egyetlen szakember sem, aki ellenőrizte volna a mérők helyes működését.
Joggal merül fel a kérdés
Hányan fizetnek olyan fogyasztás után, amit nem is használnak el? Vajon mennyire átláthatóak a hőmennyiségmérők által mutatott adatok? A Balog Istvánéhoz hasonló esetek talán ráirányíthatják a figyelmet arra, hogy a lakossági panaszok alapos kivizsgálása és a mérési rendszerek felülvizsgálata alapvető fontosságú lenne.
Egy biztos: a lakosság egyre türelmetlenebb, és jogosan várja el, hogy ne kelljen feleslegesen mélyebbre nyúlnia a zsebébe a fűtési szezon alatt.
Segítsd fennmaradásunk!
Csatlakozz hozzánk!
