Részmunkaidőben végzett munka esetén, ha a kereset eléri a minimálbér összegét, a nyugdíj szempontjából nincs különbség a teljes munkaidőben végzett munkával. Azonban ha a kereset alatta marad a minimálbérnek, a szolgálati idő és a nyugdíj összege is eltérő módon kerül számításra, amit a nyugdíjjárulék alapja és a minimálbér aránya határoz meg.
Amennyiben részmunkaidős foglalkoztatásnál a kereset eléri a minimálbér szintjét, a nyugdíj szempontjából nincs jelentősége, hogy nem teljes munkaidőben történt a munkavégzés.
A nyugdíj összegét a szolgálati idő hossza és a nyugdíjalapot képező, járulékköteles kereset határozza meg. Bár a teljes öregségi nyugdíjhoz húsz év szolgálati idő szükséges, magasabb nyugdíjösszeghez hosszabb szolgálati időre van szükség. Például húsz év szolgálati idő esetén a nyugdíj az átlagkereset 53%-át, míg negyven év esetén annak akár 80%-át is elérheti, és minden további év növeli a nyugdíjalapot – írja az ado.hu.
Részmunkaidőben dolgozók esetén, ha a nyugdíjalap kevesebb, mint a minimálbér, a szolgálati idő beszámítása eltérően történik. A nyugdíjjogosultság szempontjából a teljes időszak szolgálati időnek számít, még akkor is, ha a kereset alacsonyabb. Azonban a nyugdíj összegénél figyelembe veszik a kereset és a minimálbér arányát, így az elismert szolgálati idő rövidebb lesz a tényleges munkában töltött időszaknál.
Segítsd fennmaradásunk!
Csatlakozz hozzánk!
