Miközben itthon már arról írnak, hogy hamarosan ezer forint lehet a kenyér ára, addig a “haldokló”

A hazai gazdasági nehézségek, az infláció és a forint gyengülése miatt a magyarok mindennapi élete egyre drágábbá válik. Az alapvető élelmiszerek, például a kenyér ára olyan ütemben növekszik, amely jelentős terhet ró a magyar háztartásokra, különösen az alacsonyabb jövedelmű rétegekre. Eközben a Nyugat-Európában élők – például a németek – továbbra is élvezik a stabil árakat és a jóval magasabb vásárlóerőt.

Kenyérárak és fizetések: ég és földA 680 forintnak megfelelő német kenyérár, ami ott 1,69 euró, a németek számára szinte észrevehetetlen tétel, hiszen az átlagos német fizetés több mint 1,2 millió forintnak megfelelő összeg. Ehhez képest Magyarországon a kenyérár hamarosan elérheti az 1000 forintot, miközben a nettó átlagfizetés körülbelül 350 ezer forint körül mozog. Ez azt jelenti, hogy míg egy német átlagfizetésből több mint 700 kiló kenyeret lehetne vásárolni, addig Magyarországon ez a szám alig 350 kiló.

Az infláció hatásai MagyarországonAz egyre emelkedő árak mögött több tényező is meghúzódik:

• A forint árfolyamának gyengülése, amely megdrágítja az importtermékeket.
• Az energiaválság és az energiaárak növekedése, amely a termelési költségeket is megemeli.
• A gazdasági válság és a bérinfláció hiánya, amely csökkenti a vásárlóerőt.

Miért nem érezzük a nyugat szintű árszínvonalat?Az árak és a fizetések közötti különbség mutatja meg igazán a problémát. Azok az árak, amelyek Nyugat-Európában alacsonynak számítanak a vásárlóerőhöz viszonyítva, Magyarországon súlyos megterhelést jelentenek. Egy német vagy osztrák polgár számára a kenyér, az üzemanyag vagy az energiaszámla kifizetése nem okoz akkora problémát, mint egy magyar család számára.

Mit hoz a jövő?Az infláció és az árnövekedés elleni harc, valamint a bérek vásárlóerejének növelése kulcsfontosságú feladat lenne Magyarország számára. Addig is marad a keserű felismerés: a magyar családok egyre nagyobb anyagi terhet viselnek, miközben Nyugat-Európában a stabil gazdasági háttér biztosítja az emberek számára a kiszámítható megélhetést. A kérdés az, hogy a döntéshozók mikor és hogyan fognak érdemben foglalkozni ezzel a problémával, hogy a szakadék ne mélyüljön tovább.

forrás