Harc az igazságért: Hogyan állt ki egy férfi a jogaiért egy jegyzői eljárással szemben?
Évekkel ezelőtt egy szabolcsi kis faluban, Magyon, egy helyi lakos, Lőrinc Zoltán, közérdekű kérdésekkel fordult a jegyzőhöz. Bár kezdetben választ kapott a megkereséseire, egy idő után olyan helyzetbe került, amely minden képzeletét felülmúlta: idézést kapott a gyámhivataltól, ahol elmeállapotának vizsgálatát kezdeményezték. Az ügy hátterében a jegyző névtelen bejelentésre hivatkozva fordult a hatóságokhoz, azt állítva, hogy a férfi mentális állapota aggályos lehet.
A történet fordulópontját az jelentette, amikor Lőrinc Zoltán pert indított a jegyző ellen, aki állítása szerint zaklatásként élte meg a közérdekű adatigényléseket. A jegyző vallomásában úgy érvelt, hogy a férfi „perlekedési tébolyban szenvedhet”, mivel túl sok eljárást indított és számtalan kérelmet nyújtott be.
A több évig tartó pereskedés végén a bíróság Lőrinc Zoltánnak adott igazat. A jegyzőt elmarasztalták, és 500 ezer forint sérelemdíjat ítéltek meg a férfi javára. Az ügy azonban nem ért véget itt: a bocsánatkérés kérdése egészen a Kúriáig jutott, ahol végül kötelezték az önkormányzatot, hogy hivatalosan kérjen elnézést. – számolt be róla a telex
„A bocsánatkérés fontos nekem, mert én voltam az, akit megsértettek. Az önkormányzat érzelmi azonosulása nem érdekel, de az elégtételt értékelem” – nyilatkozta Lőrinc Zoltán. A levél formájában megküldött bocsánatkérés és a sérelemdíj végül igazságtételt hozott számára.
Ez az eset nem csupán a jogi harcról szól, hanem arról is, hogyan állhat ki valaki az igazáért egy olyan helyzetben, amikor az intézményes rendszer egyes elemei ellene fordulnak. Lőrinc története példaként szolgálhat mindazok számára, akik úgy érzik, hogy jogaikat megsértették, és küzdeni szeretnének a méltóságukért.
Segítsd fennmaradásunk!
Csatlakozz hozzánk!
