Társadalmi egyeztetésre küldte a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium azt a két kormányrendelet-tervezetet, amelyek célja az uniós források felhasználásával kapcsolatos nemzeti szabályozás módosítása. A javaslatok hátterében az áll, hogy a magyar kormány szerint az Európai Unió továbbra is visszatart fejlesztési pénzeket, ami számos projekt végrehajtását lehetetleníti el.
Mint ismert, a jelenlegi, 2021-2027 közötti hétéves forrásciklusban Magyarországnak 21,7 milliárd eurónyi felzárkóztatási, valamint 10,4 milliárd eurónyi helyreállítási forrást eleinte évekre teljesen felfüggesztettek a jogállamisági eljárásban és a horizontális feljogosító feltételek miatt.
Ebből 2023 decemberében csak 10,2 milliárd eurónyi kohéziós támogatást sikerült feloldani az igazságügyi reformmal, majd további 2 milliárd eurót 2024 tavaszán a pedagógiai fejlesztésekkel.
A mostani, az RRF pályázatait lényegében törlő tervezet kormányzati indoklás szerint „Magyarország szuverenitását védő intézkedéseket az Európai Unió folyamatosan és tudatosan félreértelmezi”, és emiatt „elhibázott uniós intézkedések, a források visszatartása egyes vállalásokat akár el is lehetetleníthet”. Ennek kezelése érdekében a kormány olyan új eljárási lehetőségeket kíván bevezetni, amelyek jogi és adminisztratív mozgásteret biztosítanak a hazai hatóságoknak.
A rendelettervezet a Magyarország Helyreállítási és Ellenállóképességi Tervének (RRF) végrehajtását szabályozó 373/2022. (IX. 30.) számú kormányrendeletet módosítaná úgy, hogy a nemzeti hatóság felfüggesztheti a támogatási kérelmek értékelését és a támogatási szerződések megkötését, ha az adott projekt kifizetési kérelme nem küldhető meg az Európai Bizottsághoz.
Ez most az összes projektet jelenti, mivel nem teljesítette a kormány a lehíváshoz szükséges reformfeltételeket.
A módosítás nemcsak a már folyamatban lévő, hanem a még nem szerződött projektekre is kiterjed.
A KTM másik, most társadalmi egyeztetésre küldött javaslata a 2021–2027-es programozási időszakra vonatkozó uniós támogatások felhasználásáról szóló 256/2021. (V. 18.) kormányrendelet módosítását célozza. Ez új fejezetet vezetne be, amely lehetővé teszi a nemzeti irányító hatóság számára, hogy
egy projekt végrehajtását hivatalosan „ellehetetlenültnek” nyilvánítsa, és ez alapján elutasítsa a támogatási kérelmet.
A szabályozás főként állami, önkormányzati, illetve közalapítványi szervezetekre, valamint közvetlen vagy közvetett többségi köz- vagy önkormányzati tulajdonban álló vállalatokra vonatkozna, különösen azokban a fejlettebb régiókban, ahol az egy főre jutó GDP meghaladja az uniós átlagot – így például Budapesten.
Másodsorban területi szempontot is bevezet a rendelet: az ellehetetlenülés megállapításának lehetősége kizárólag azokra a projektekre vonatkozna, amelyeket olyan tervezési-statisztikai régióban kívántak megvalósítani, ahol az egy főre jutó teljes hazai össztermék (GDP) meghaladja az Európai Unió átlagát. A gyakorlatban ez főként Budapestet és Pest vármegyét érinti, amelyek az EU fejlettebb régiói közé tartoznak, így a támogatási szabályozásban is más elbírálás alá esnek.
Végül a harmadik feltétel, hogy a projekt megvalósítását olyan uniós forrásból tervezték, amely részben vagy egészben jelenleg blokkolt. Ilyennek minősülnek például azok a források, amelyeket a 2022/2506 számú tanácsi határozat alapján függesztettek fel a jogállamisági aggályok miatt, vagy azok a programrészek, amelyek esetében a Bizottság az ún. „feljogosító feltételek” nemteljesítésére hivatkozva nem engedélyezi a kifizetéseket.
Az ellehetetlenülés megállapítása tehát akkor lehetséges, ha egy projekt mindhárom kritériumnak megfelel: a kedvezményezett a rendelet által meghatározott körbe tartozik, a projekt fejlett régióban valósulna meg, és finanszírozása jelenleg blokkolt uniós forrásból történne. Ilyen esetben az irányító hatóság – a jelenlegi szabályokkal ellentétben – nem köteles fenntartani a támogatási kérelem érvényességét, hanem az eljárást megszüntetheti, és a projektet kizárhatja a további finanszírozásból.
Az Európai Bizottság által befagyasztva tartott kohéziós források jellemzően az állam, vagy a közigazgatás által beruházásokra fordítható kereteket érinti, a mostani kritériumrendszer is arra utal, hogy ezeknél az EU-transzfereknél nem számol – legalábbis rövid távon – kifizetésekkel a kabinet.
A magyar kormány szerint ezekre a lépésekre azért van szükség, hogy
biztosítani lehessen azon még megvalósítható projektek megvalósulásának lehetőségét, amelyek a kulcsfontosságú stratégiai érdekeinek teljesítéséhez elengedhetetlenül szükségesek, miközben fenntartható a költségvetési stabilitás és a pénzügyi szuverenitás.
Magyarország teljes kohéziós kerete is folyamatosan csökken: 1,04 milliárd eurót már levontak az n+2 szabályra hivatkozva, mivel ezeket az összegeket 2024 végéig nem szabadította fel a kormány. Magyarország számára így jelenleg már csak 20,7 milliárd eurónyi teljes kohéziós forráskerete maradt.
Ezen felül Magyarország jogosult a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz keretében további 6,5 milliárd euró vissza nem térítendő támogatásra és 3,9 milliárd euró kedvezményes hitelre is.
Az összegek azonban nagyrészt elérhetetlenek, a kormánynak 21 szupermérföldkövet maradéktalanul teljesítenie.
Csakhogy 2025 májusáig Magyarország nem nyújtott be hivatalos kifizetési kérelmet, és egyetlen RRF-mérföldkövet sem jelentett készre.
Eközben az Európai Bizottság pedig nem hajlandó a programot meghosszabbítani, így 2026 júniusa után már nem fogadnának be számlákat egyetlen tagállamtól sem.
A most társadalmi egyeztetésre bocsátott rendelettervezetek célja a kormány szerint az, hogy a forrásokhoz való hozzáférés elhúzódása ne bénítsa meg a hazai projektvégrehajtást, és hogy a költségvetési kockázatok időben kezelhetők legyenek a jogi keretek rugalmasabbá tételével. Az érintettek a következő napokban véleményezhetik a javaslatokat.
forrás
Segítsd fennmaradásunk!
Csatlakozz hozzánk!
