Brüsszeli halogatás vagy jogi folyamat?
Az Európai Parlament Igazságügyi Bizottsága szerdán tárgyalja Magyar Péter mentelmi jogának felfüggesztését, de a politikus személyes meghallgatása továbbra sem került napirendre. A Magyar Nemzet értesülései szerint ez újabb késleltetést jelent az ügyben, amely egy telefonlopási vád kapcsán indult. A halogatást a kormánypárti sajtó politikai szándékkal magyarázza, míg a hivatalos brüsszeli kommunikáció a bizottsági eljárásrend komplexitására hivatkozik.
Mi állhat a háttérben?
A magyar kormányközeli sajtóban gyakran hangoztatott vád szerint az Európai Néppárt és más brüsszeli szereplők szándékosan akadályozzák a Tisza Párt elnökének ügyét, hogy politikai okokból védjék őt. A testület ugyanakkor már több hasonló ügyben gyorsabban lépett: olyan esetekről is tudni, ahol az előadót októberben jelölték ki, és máris sor került a szavazásra. Magyar Péter ügyében november 18-án történt az előadói kijelölés, és azóta sem történt előrelépés a meghallgatás irányába.
Mentelmi jog: védelem vagy akadály?
A mentelmi jog célja az EP-képviselők függetlenségének biztosítása, ám az ilyen típusú ügyek élesen vetik fel a kérdést: hol a határ a politikai védelem és a jogi következmények elkerülése között? Amíg nincs hivatalos meghallgatás, addig a plenáris szavazás sem történhet meg. Ez pedig a közvélemény szemében kérdéseket vet fel a politikai átláthatóság hitelességével kapcsolatban.
A közvélemény megosztott
Magyarországon az ügy ismét megerősítette a politikai törésvonalakat. A kormányközeli hangok Brüsszelt hibáztatják, az ellenzéki oldalon viszont felmerül a kérdés, hogy valóban megalapozott-e a vád, vagy inkább politikai elterelésről van szó.
Mi lehet a következő lépés?
Amennyiben a bizottság a közeljövőben sem tűzi napirendre Magyar Péter meghallgatását, az ügy tovább húzódhat.
Segítsd fennmaradásunk!
Csatlakozz hozzánk!
